Fejlődéstani alapismeretek a 6-14 éves korosztálynál
A fiatal labdarúgókat nem úgy kell edzeni, mint a felnőtteket!
Korosztályos képzés: a fiatal labdarúgókat 5/6 és 18/19 éves koruk között a pillanatnyi testi és lelki fejlődésüknek megfelelő mennyiségi és minőségi képzési és nevelési ráhatásokkal fejlesztjük. A fejlődés előremutató folyamat kezdeti és végponttal, melyek között a fejlődési folyamat egymástól elhatárolható szakaszokra oszlik. Az emberi szervezet, a szervek, szervrendszerek fejlődése: szintén folyamat, melyet egymástól elhatárolható szakaszokra bonthatunk. A különböző fizikai képességek, a technikai-taktikai cselekvőképesség foka, a különböző lelki tulajdonságok fejlettsége szorosan összefügg egy, vagy több szerv, szervrendszer fejlettségi fokával.
A szervek, szervrendszerek nagyarányú mennyiségi változásának időszakai:
- Tüdő- szív-vérkeringési rendszer: 10-16 év között (legnagyobb 14-16 között)
- Csont és izomrendszer, nemi hormonális rendszer: 14-18 év között (kivétel a lábizomzat 12-18 év között)
- Idegrendszer mozgástanulási készsége: 6-14 év között
- Idegrendszer - lelki tulajdonságok összefüggésében: minden korosztályban
A különböző fizikai képességeket, a technikai-taktikai cselekvőképességet, a különböző lelki tulajdonságokat abban a korban kell hangsúlyozottan fejleszteni, amikor a hozzárendelt szervek, szervrendszerek a nagyfokú mennyiségi változás időszakában vannak.
- Alapállóképesség: 10-16 év között (legerőteljesebben 14-16 év között)
- Speciális állóképesség: 14-18 év között
- Erő: 14-18 év között (kivétel: láberősítés, 12-18 év között)
- Gyorsaság (erőösszetevővel): 12-18 év között
- Mozgékonyság: 6-18 év között
- Technikai-taktikai cselekvőkészség: 6-14 év között
- Lelki tulajdonságok: 6-18 év között
Erre a fiú korosztályra jellemző a jól fejlett csonttömeg, a csontok stabilitása és a lassan fokozódó megnyúlási tendencia. A különböző csontok növekedése nem egyforma mértékű, 7-11 éves korban főleg a hosszanti megnyúlás figyelhető meg, míg a csontok körfogat méretének változása a posztpubertás korra tehető (Mészáros, 2002). A megnyúlási szakasz nagyon változatos mértékben jelentkezik a gyermekeknél, és erőteljesen kihat a koordinációs képességekre. Hirtelen növéskor a mozgás szétesik, rendezetlenné válik, sokszor lelassul; az izomtömeg erősödésével később a mozgás koordináció ismét rendeződik. A sportág jellegéből adódóan, a különböző magasságú játékosok mind meg tudják találni a helyüket a csapatban az edző segítségével. Az izomrendszer részesedése a teljes testtömegből nagyobb, mint a hasonló korú nem sportolóké. Az izomtömeg további növelését ebben a korban viszont a hormonális szabályzás nem, vagy csak minimális mértékben teszi lehetővé. A fejlődés szerkezeti és funkcionális jellemzőit a mellékvesekéreg által termelt plazma dehidro-epiandroszteron szintje határozza meg, ami leányokban, ezen időszakban, kétszerese a fiúkénak. 12 éves kor környékén az izomzat tömege csak 25-30%-a a teljes testtömegnek, és a leányok abszolút ereje még hasonló a fiúkéhoz (Mészáros 2002). Az ízületek funkcionális stabilitása a lányok esetében csak a 9-11, a fiúknál 12-15 éves kor után alakul ki. Ebben a korban a gyermekeknél a hajlító izomcsoportok általában fejlettebbek, mint a feszítők. Ebben az életkorban az egészséges fejlődést befolyásoló szervek, szervrendszerek működését kell javítani természetes fejlődés közbeni folyamatos működtetéssel és a motorikus képességek fejlesztését teljes mértékben személyiségfejlesztés részének kell tekintenünk, illetve annak alárendelnünk. A gyermekekkel úgy kell foglalkozni, hogy a labdarúgásban megszerezhető és jól transzferálható képességek birtokában később nyitottak legyenek bármilyen érdeklődésüknek és tehetségüknek jobban megfelelő sportág iránt. Tipikus ebben a korban a csonthártya érzékenység, elsősorban a sarokcsontnál. Hasznos a zselés sarokemelő használata, a stoplis cipő helyett pedig a hernyótalpas cipők viselete. Az idegrendszer fejlődése és befogadó képessége még mindig nagy, bár már nem éri el a 0-6 éves korig terjedő időszak kapacitását. A koordinációs képességek fejlettsége a serdülőkorra eléri a 90%-os szintet. Az aerob és az anaerob teljesítőképességről már ebben az életszakaszban (10-12 évesek) is bizonyított, hogy a fiúk nagyobb intenzitást, terjedelmet képesek elérni és feldolgozni, mint a leányok. A fiúk aerob kapacitása iskolás koruktól felnőtt korukig egyenletesen javul. Az anaerob kapacitás, amely a vér pH csökkenésével, vagy a tejsav szint maximális értékével jellemezhető, ebben a korban kisebb, mint a pubertáskorban vagy a felnőtteknél. Az anaerob teljesítmény jobban fejleszthető ezen életszakaszokban, mint az aerob teljesítmény (Mészáros, 2002).