Módszertani ajánlás a gyakorlatok oktatásához

Horváth Zoltán (2010) szerint a legegyszerűbb gyakorlatoktól kell haladnunk a bonyolultabbak felé. Pontosan fel kell mérni, hogy a gyermek életkori sajátosságaihoz, mely ismeretek, jártasságok és készségek kialakítása felel meg és mely testi, képességek fejleszthetők. Ez egy nagyon komoly oktató-nevelő munka, melyhez a gyermek és oktató, tanár együttműködő, tudatos, aktív részvétele szükséges.
A végrehajtás során és az első kísérleteknél irányítani és vezetni kell a gyermeket, biztosítva ezzel a testgyakorlatok gazdaságos gyakorlását. Ennek során meg kell erősíteni a gyermekben, hogy képes végrehajtani a feladatot. Fontos továbbá, hogy helyesen kell kiválasztani és alkalmazni - az időkihasználás és terhelés szempontjából - a legjobb foglalkozási formát.
A képzés kezdeti szakaszában egy-egy technikai elem elsajátításának előfeltételeit élményszerű, játékos ügyességfejlesztő gyakorlatok sokoldalú változatos alkalmazásával érjük el.
Az oktatónak, tanárnak a kreativitása tükröződik a játékok kiválasztásában!

A mozgástanítás szempontjából a legfontosabbak a következők:

• érdeklődés felkeltése,
• ismeretközlés,
• gyakoroltatás,
• ellenőrzés,
• hibajavítás.

A tanítás kezdetén hangsúlyozottan foglalkozni kell - labdás játékos gyakorlatok segítségével - a testérzékeléssel, a kétoldalisággal, a tér-idő érzékelésével, koordinációval, testtartásjavítással.