Skip navigation

Az iskolai kosárlabdázás egymásra épülő egységes képzési alapelvei

Az iskolai kosárlabdázás oktatásában alapvető elvárás, hogy könnyített szabályokkal az életkori sajátosságok figyelembevételével képesek legyenek a tanulók előképzettségüknek megfelelő játékélményt átélni.

A kosárlabda játék oktatásán keresztül sokoldalú személyiségfejlesztő lehetőségét a játék sajátossága biztosítja.

A csapatsportágak közül kosárlabdázás a többi labdajátékhoz képest az alábbi sajátosságok jellemzi Pl:

  • a célpont (gyűrű) 3,05m magas a talajról függőleges irányú célzást igényel
  • kicsi a célterület
  • technikai képzés szigorúan szabályhoz kötött
  • viszonylag kicsi a játéktér mérete (28 X 15m) iskolai tornatermek gyakran kisebbek
  • időszabály minden eleme befolyásolja a végrehajtás időtartalmát
  • kis terület gyors végrehajtást igényel
  • 5-5 elleni játék gyors szerepváltozást igényel (támadóból védő, védőből támadó)

A kosárlabdajáték összetett cselevést igényel melynek az eredményességet a pszichomotoros, kognitív (értelmi) képességek és affektív (érzelmi) változások befolyásolják.
A kosárlabda oktatását valamennyi korosztályban egységesen, de életkori szintenként, a tantervi, tanmeneti és sportági követelményeinek alapján, korszerűnek ítélhető elvek érvényesítésével az egyéni különbségek figyelembevételével kell végezni.
Sportágra vonatkozó ismeretek elsajátítását a délelőtti tanórai testnevelés tananyaghoz igazodottan kell a délutáni tömegsport / kosárlabda / foglakozások oktatási, anyagát kiválasztani képzési a célhoz igazodva.
Alapvetően meghatározza a tervezés és képzési folyamat tartalmi feladatok kiválasztását, hogy milyen pedagógiai célból oktatjuk e csapatjátékot.
Eltérő az oktatás módszertana és célja, ha minőségi versenykosárlabdázást vagy szabadidős élményszerű (streetboll) sportolás irányába érdekében tartjuk a délutáni foglalkozást.
A kosárlabda játék eredményessége igényli a sokoldalú technikai - taktikai tudást, az általános atlétikus képességekre épülő sportág-specifikus, kontrollált fizikai képzést. Olyan játékstílus kialakítására kell törekedni, mely lendületet, önbizalmat, magabiztosságot sugároz.
A kosárlabdázás a technikai alapelemek és a játékalapelemek mozgásanyagának oktatási folyamatában az alábbi képzési alapelveket kell alkalmazni az oktatás folyamatában már a kezdő kosárlabdázók képzésénél is:

  1. Kosárlabda „JÁTÉK" játékosság megtartása kell gyakorolni
  2. Képességek megalapozása játékos ügyességfejlesztés gyakorlattokkal
  3. Döntési feladathelyzetben történő gyakorlás
  4. Támadó- védő egységben történő tanítás
  5. Kétoldalas képzés
  6. Alaptechnikai és játék alapelemek képzési folyamata piramis rendszerben valósuljon meg
  7. Egyéni, csapatrész, csapattaktika korosztályos képzésnek megfelelően
  8. Egyéni képzés kiemelt feladat

Következetesen és folyamatosan alkalmazott képzési alapelvek gyorsítják és fokozzák az eredményes tanulást.

Ránky Mátyás 1999 

Képzési irány:

  1. intenzív, megelőző jellegű védekezés, minden védekezési formában
  2. sok futáson, induláson, indításon, mozgáson alapuló, betöréseket /1:1/, befutásokat hangsúlyosan alkalmazó, gyors támadó játék, ésszerűen kombinálva a rendezett védelem elleni játékkal, mely szükség szerint épít a különböző játékos-kapcsolatokra /2:2, 3:3 helyzetmegoldások, centerjáték stb./, illetve a hatékony dobókészletre.
  3. Határozott, küzdőképes mentalitás.
  4. Teljesítményre törekvő szemléletmód kialakítása. 

A képzési irányhoz igazodva oktatási hangsúlyokat ad, és az egyes korosztályok tudásszint követelményeit, mint egy minimálisan „kötelező" igazodási pontot, határoz meg a képzési folyamatában. A követelmények megfogalmazásában a testnevelő (edző) képzési és versenyeztetési tapasztalata összegződik, ötvözve az e-területen felhalmozott szakanyagokkal.