3.3 A Freinet pedagógia hatása a mai óvodai gyakorlatra

Célestin Freinet pedagógiáját az első világháborút követően alakította ki. Felismerte, hogy az iskola legfőbb feladata nem az ismeretek bemagoltatása, hanem a felismerés, a kutatás hogyanjának közvetítése, nem csak a tudás, hanem az új problémák felé való fordulás képessége a fontos.

Célestin Freinet

Modellje mint didaktikai módszerek rendszere született, több éves iskolai gyakorlatában fejlesztette tovább, dolgozta ki az ún. „Freinet- technikáit”, melyek közül a legismertebbek a szabad önkifejezés, a kísérletező tanulás, a nyomda, az albumok, a levelezés, a műhelymunkák, az egyénített kollektív feladatok, a munkára nevelés, - vagyis az aktív iskola.

A Freinet pedagógiáról ld. a http://hu.wikipedia.org/wiki/Freinet-pedag linket.

Hazánkban az 1990-es évek közepén több tucat óvodai csoport és általános iskolai osztály működött a Freinet pedagógia szellemében. 

A Freinet-óvodák legfőbb jellemzői, hogy esetükben a játék – munka – tanulás egységben van, nem válnak külön ezek a tevékenységek. Támogatják a gyermekek szabad önkifejezését (szabad rajzolás, hang- és zenekreálás, kézi vagy technikai alkotások, beszélgetés, testi önkifejezés, színházi játék), valamint valódi eszközökkel valódi munkát végeznek.

A fenti jellemzők óvodáink mindennapjaiba szervesen beépültek.