9.4 Projektpedagógia
„Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világmindenség megismerésének igénye,
csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni.
A pedagógusnak új művészetet kell megtanulnia,
azt, hogy a gyermek segítőtársa és vezetője legyen, és elvezesse őt azokhoz az eszközökhöz,
amelyre akkori fejlődése fokán szüksége van.”
(Maria Montessori)
A projekt módszer
- A projekt módszer olyan tanulási egység, amely az egészből indul ki, és ehhez rendeli a részleteket.
- A projekttanulás arra készteti a gyermeket, hogy összegezzék az ismereteiket az adott témával kapcsolatban, azaz az integrált megközelítést feltételezi.
- A gyermekeket az önálló és a csoportokban (teamekben) történő feldolgozásra serkenti.
A projekt technika jellemzője
- A gyermekek motivációja fokozott.
- Élénkíti a fantáziát és a munkakedvet.
- Segíti a problémamegoldó cselekvést.
- Erősíti az önbizalmat, fejleszti a kommunikációs készséget.
- Fejleszti a kreativitást.
- Segíti a felfedező tanulást.
- Új módszerekkel ismerteti meg a gyermekeket.
- Megtanítja a team-munkában való tevékenykedést.
- Átalakul a pedagógus-gyermek kapcsolat.
- Kapcsolatot teremt a külvilággal.
A projektmunka célja a cselekvő aktivitás kialakítása, valós problémahelyzetek megoldása a saját környezetéből szerzett problémák megoldása, döntés lehetősége, az
„Akkor és ott” tanulás lehetőségeinek biztosítása a gyermek számára.
A differenciálás a teljes tevékenységrendszeren végig vonul, melyben feladatunk a sokféle, többszintű megoldás.
A téma kiválasztásában, tartalmában és terjedelmében a csoport érdeklődésére és képességére alapozunk, számolunk a szervezeti keretekkel, az időtartammal, szemléltetéssel, eszközökkel.
A tartalomban való differenciálási lehetőség a gyermek igényeire támaszkodik.
A tartalom mennyiségben, mélységében alapoz a már meglévő tapasztalatokra.
A projekt téma megtalálása után a tevékenység indulhat gyűjtőmunkával, élményt adó kirándulással, majd következhet a beszélgető kör, amely különböző megközelítésben világítja meg a gyerekek témával kapcsolatos ötleteit.
Valamennyi beszélgető kör alkalmazkodik az aznapi tevékenységhez, fejlesztési területhez, melyben minden esetben a komplexitás jelenik meg.
A munkában való motiváltság elérésében támaszkodunk a gyermek különféle késztetéseire, igényeire, szükségleteire. Törekszünk az önmaga képes feladatok elvégeztetésére.
Munkaformák igazítása a gyermek igényéhez: önálló, párban szeret dolgozni, vagy a pedagógussal.
A feldolgozás vegyes csoportban történhet, mely minden esetben differenciálást igényel valamennyi munkaformánál, tevékenységnél és a játékban.
A kooperatív tanulás, az egymáshoz való alkalmazkodás hatékonyan segíti elő a gyerekek fejlődését.
A produktum elkészülte után következik az értékelés: egyrészt a projektben résztvevők munkájának áttekintése pl.:
- Mindenki megvalósította-e a feladatát?
- Mi tetszett? Mi nem? Min kell változtatnunk?
Másrészt a külső értékelés során kiállítjuk a tevékenységek produktumait, meggyőződünk a projekt sikerességéről.
A projektmunka legfőbb értéke:
- a pozitív élményekkel személyiségfejlesztés
- a cselekvő aktivitás kialakítása
- valós problémahelyzetek megoldása.
- sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás.
- saját környezetéből szerzett problémák megoldása, döntés.
- „Akkor és ott” tanulás lehetőségeinek biztosítás.
A projektmunka fejlesztő ereje:
- társaskapcsolatok fejlesztése
- kooperatív együttműködés, tanulás
- reflektivitás
- figyelem, képzelet fejlesztése
- emlékezet fejlesztése
- fantázia fejlesztése
- Kritikai gondolkodás
- probléma felismerés-, és megoldás
- analógiás gondolkodás
- Logikai következtetések
- Ismeretbővítés fejlesztése
- Szókincsbővítés fejlesztése
- beszédértés fejlődése
- kifejezőkészség fejlesztése
- mondatalkotási készség fejlesztése
- Finommotorika fejlesztése
- Szem-kéz koordináció fejlesztése
- Interszenzoros tapasztalatszerzés
- vizuális percepció