7.6 Pedagógus mesterségbeli tudás és az átmenetek
A pedagógiai mesterségbeli tudás az átmenetek időszakában számos új módszer elsajátításával gazdagodik, kiemelten a gyermekek mindenkori fejlettségi szintjéhez igazodó kulcskompetenciák (készség- báziskészség-fejlesztés) fejlesztésének módszereivel, a játék- és tanulási kultúra harmonizálásának eszköztárával, valamint a sikeres megküzdést segítő és megerősítő pedagógiai eljárásokkal
Mind az óvodapedagógusnak, mind a tanítónak egyénre szabott segítséget kell adnia a gyermeknek az átmenetek időszakában. Ehhez a következő ismeretekre van szükség:
- Az átmenetek rendszerszemléletű megközelítése és általános jellemzői. A koherencia-paradigma, a megküzdés és a pszichés immunrendszer összefüggései. Az átmenetek, mint sajátos tanulási helyzetek, speciális, önálló minőséggel rendelkező életszakaszok, a bennük rejlő sajátos fejlődési diszpozíciókkal.
- Az óvodából az iskolába történő átmenet speciális feladatrendszerének tudatosítása, a fejlődéselvű pedagógiai szemlélet megerősítését szolgáló elméleti és gyakorlati ismeretek konstruktív elsajátítása.
- A 4-8 éves korosztály életkori sajátosságainak, a kognitív, a személyes és a szociális kompetenciák (ezen belül a báziskészségek) alakulásához kapcsolódó fejlődési feladatok ismerete. A gyermekek mindenkori fejlettségi szintjéhez igazodó személyiség- és képességfejlesztés módszereinek megismerése, jártasságok felfrissítése.
- Az óvodapedagógus és a tanító módszertani kultúrájának fejlesztése, különös tekintettel a sikeres megküzdés és az egyéni továbbhaladást egyidejűleg elősegítő és megerősítő speciális módszerekre az átmenet időszakában.
- Az óvoda-iskola átmenet kritériumorientált elemzése. Intraperszonális, interperszonális és kontextuális jellemzők. Az átmenet és a sikeres megküzdés stratégiái, mint a kompetenciafejlődés indikátorai. (Kiemelve a személyes és szociális kompetenciafejlődés területét.). Az átmenet résztvevői: gyermek-szülő (kettős involválódás), mint megküzdők; pedagógus (óvodapedagógus, tanító) mint facilitátor.
- A „kompetens óvodás”. A gyermeki személyiség alakulásának nyomon követése, különös tekintettel a személyes-, a kognitív és a szociális kompetenciák alakulására. Az érzelmi fejlődés kompetencia – erősítő elemei. A játékélmény új szempontú, kompetenciaalapú elemzése, és az iskolai tanulásra történő sikeres átmenet szempontjából kiemelt kritériumorientált fejlődési diszpozíciók szerinti komplex értelmezése.
- Szocioemocionális fejlődés óvodás és kisiskolás korban. A kötődés szerepe a szociális és érzelmi fejlődésben.
- Az értelmi és a szociális készségek fejlődésének jellemzői, a fejlődést befolyásoló tényezők. Mozgás, cselekvés és játék szerepe.
- Az óvodás és kisiskolás kor elemi alapkészségeinek fejlesztése. A játékos készségfejlesztés alapelvei, módszerei. Diagnosztikus mérésekre alapozott, kritériumorientált fejlesztés. Készségfejlesztő programcsomagok, DIFER. A mesék, a zene és az ének szerepe a fejlesztésben
A szociális és érzelmi készségek fejlesztésének módszerei és eszközei óvodás és kisiskolás korban.
Az iskola technikái az átmenet nehézségeinek csökkentésére több irányúak lehetnek. Fontos, hogy az óvodai nevelőmunka közvetlen folytatása legyen. A képességek fejlettségi állapotának feltérképezése, a gyerekek közötti különbségek figyelembevétele az egyénre szabott minőségi oktatás feltétele. Könnyíti az átmenetet, ha minél több játékosság, sikerélményhez juttatás színesíti az iskolai életet. A megfelelő motiváció, az elfogadó, segítő, együttműködő pedagógiai szemlélet, a befogadó magatartás a megalapozói az eredményes iskolakezdésnek. Mindenképpen fontos a személyes kapcsolattartás az intézmények között és a szülőkkel való intenzív, szoros együttműködés.