5.1 A gyermeki teljesítmény mérésének lehetőségei, módszerei

A pedagógiai tevékenység lényege, legfőbb célja, hogy segítsünk a gyermekeknek; segítsük őket hozzá, hogy képességeiket ki tudják bontakoztatni, megtalálják önmagukat és kiteljesítsék lehetőségeiket. Esélyünk az eredményességre csak akkor lehet, ha pontosan tudjuk, honnan indulunk, hova akarunk eljutni, mit hogyan akarunk megvalósítani.

A honnan indulunk kérdése az, ami a méréseket, a pedagógiai diagnosztikát nélkülözhetetlenné teszi. Általánosságban megismerni az életkori sajátosságokat szükséges, de nem elegendő előfeltétele az eredményes munkának, szükségünk van az egyéni, individuális jellemzők ismeretére is.

A legismertebb pszichodiagnosztikai tesztek a Bender A-próba, a Budapesti Binet-teszt, a Frostig-teszt, a Goodenough-eljárás, a SON-teszt, a GMP-teszt, a Sindelar-program és az iskolakészültség mérésére kialakított (és a 2002-ben megújított) PREFER (Preventív Fejlettségvizsgáló Rendszer → DIFER).

A Bender A-próbát 1938-ban dolgozta ki Lauretta Bender a gyermekek vizuomotoros szintjének mérésére, ábramásolási feladatokat tartalmaz (pl. +, ×, □ stb). Amennyiben a gyermek ezekben a feladatokban elmarad az életkori átlagtól, az az olvasás-írás elsajátításának területén prognosztizál problémát. Mivel erre a próbára nem lehet valamiféle „tanulással” készülni, valóban az érettséget jelzi, a perceptív motoros funkció a gyakorlati intelligencia része.

A gyermeki intelligencia vizsgálatára kidolgozott tesztek sorában az első a Binet–Simon-teszt volt (angolul olvasóknak: https://en.wikipedia.org/wiki/Alfred_Binet). Ők a francia közoktatásügyi miniszter megbízásából 1904-ben készítették el az első változatot abból a célból, hogy el tudják különíteni az értelmi fogyatékos gyermekeket az ép értelműektől, vagyis a teszt célja az iskolai szelekció volt.

A Marianne Frostig által 1963-ban elkészített teszt 4-7 éves gyermekek egyéni és csoportos vizsgálatára szolgál, az 5 szubteszt 5 percepciós képességet fed le, a szem-kéz koordinációt, az alak-háttér percepciót, az alakkonstanciát, a térbeli helyzet felismerését és a térbeli viszonyok ismeretét.

Gyakran rajzoltatunk az óvodás gyermekekkel, és ez a tevékenység nem mindig csak a szórakozást szolgálja, az emberalak ábrázolás az ún. Goodenough-eljárás.

4 éves kislány rajza, családrajz, 5 éves kislány rajza

A SON-teszt (Suijders-Oomen holland pszichológusnő után) két változata közül az egyik a két és fél–hét éves, óvodáskorú gyermekek, a másik a 7-17 éves tanulók vizsgálatára készült.

A GMP-tesztként ismert eljárás Gósy Mária által készített eszköz, kifejezetten a 3-7 éves korú gyermekek beszédészlelése vizsgálatára szolgál: „Relatív rövidsége ellenére a GMP-diagnosztika a teljes beszédpercepciós folyamatot vizsgálja mindazon részfolyamatokkal együtt, amelyek az anyanyelv hangzó és írott formájának elsajátításához szükségesek.” (Gósy, 1995. 6.)

Az osztrák pszichológus, Brigitte Sindelar több mint egy évtizeden keresztül fejlesztette, alakította a nevével jelzett programcsomagot, célja a tanulási zavarok megelőzése, leküzdése.

A fentiekben bemutatott tesztekkel részletesen megismerkedhet pszichológiai tanulmányai során.

A következő linken tallózhat a tesztek világában: http://www.oshungary.hu/hu/altalanos-tesztkereso/bender-a-b/