További ismeretek
A GMP-tesztről: Az első feladat beszédhang-felismerés egytagú szavak azonosításával. Ezt mondat, majd szavak zajban történő azonosítása követi. A szűkfrekvenciás mondatazonosítás során 10 torzított mondatot kell a gyermeknek pontosan ismételnie. A beszédészlelési és beszédmegértési folyamatoknak életkori szintű működése nélkülözhetetlen az ép, tiszta beszédhez, az olvasás és írás készségének elsajátításához. A beszédhangok azonosítására vonatkozó feladatokat a memória működésének vizsgálata követi. Ezen belül először tizenkét szót kell közvetlen elhangzás után ismételni, mely feladat a rövid idejű verbális memória vizsgálatát jelenti. Szintén a rövid idejű verbális memóriát vizsgálja a tizenkét kép emlékezetből való felidézése. A szeriális észlelést értelmetlen hangsorok visszamondatásával ellenőrizzük. A szókincs aktivizálása két megkezdett szóelem befejezésével történik, a szövegértés vizsgálatát egy rövid mese után feltett tíz kérdésre kapott válasz alapján minősítjük. Ezt követi a kézdominancia és a beszédritmus vizsgálata. Ez utóbbi két verssor ritmikus ismétlését jelenti. A gyermek által elért eredményeket %-pontban kifejezve a korosztályi normaértékhez viszonyítjuk.
Binet-Simon teszt Magyarországon: Magyarországon Éltes Mátyás fordította le és próbálta ki elsőként (1911), majd Ranschburg Pállal elkészítették a teszt magyar változatát, ennek az 1960-as években történt átdolgozása az ún. Budapesti Binet-teszt, mely 3-14/16 évesek mérésére alkalmas hét nagy területen: nyelv; emlékezet; fogalmi gondolkodás; indoklás, kritika, következetesség; numerikus következetesség; vizuomotoros intelligencia; szociális intelligencia.
Goodenough- eljárás: A rajzok az egész személyiség kifejezőinek tekinthetők, következtetni lehet a szenzomotoros tevékenységekre, az ismeretekre, élményekre, képességekre egyaránt. A rajzokat részletezettség, komplexitás, arányok és motorikus koordináció szempontjából értékelve megállapíthatjuk az ún. rajzquotienst (RQ), melyet a gyakorlatban nagyjából egyenlőnek tekinthetünk az IQ-val, vagyis mutatója az általános értelmességnek (fenntartással!, mivel nem minden gyermekre érvényes).
A SON-tesztről: Az eredeti tesztben 5 szubteszt szolgált a szortírozás, a mozaikok rendezése, a kombináció, az emlékezet és a rajzolás vizsgálatára. Magyarországon a hatvanas évektől használatos Csányi Yvonne tevékenysége nyomán, egyéni vizsgálatra szolgál, longitudinális szerkezetű, az elért standard pontok alapján deviációs IQ-t állapítanak meg. A 8 szubteszt a formaészlelést (mozaik és rajzolás), a közvetlen emlékezetet (képekre való emlékezet és KNOX-kockák), az elemi kombinatív készséget (kombináció és képkiegészítés) és az absztrakciós képességet (analógiák, szortírozás) mérik.
A Sindelár módszer: Az alak-háttér megkülönböztetésének képességét absztrakt formákon keresztül vizsgálja; négy képet ismertetünk meg a gyermekkel, a négy kép mindegyikén egy kicsi, egyszerű forma van egy nagy, összetett formában elrejtve, ezt kell a gyermeknek megtalálni. A rövid idejű emlékezetben tárolt képsor verbális felidézésének vizsgálatára szintén képeket használ az eljárás, a gyerek négy képkártyát néz meg adott sorrendben, balról jobbra haladva úgy, hogy nem nevezheti meg a látottakat hangosan, hanem a kártyák megfordítása után, az emlékezete alapján kell azokat a helyes sorrendben felsorolni. A rövid idejű memóriában tárolt szósor (négy szó) felidézésekor az elhangzott szavak tárgyképeit kell a gyermeknek az elhangzás sorrendjében elhelyezni. A vizuális figyelem koncentrációját és az alakállandóságot egy adott forma felismerésével és kiemelésével ellenőrizhetjük (pl. egy lapon a körök, keresztek, csillagok, stb. formák között a csillagokat kell bekeretezni). Az akusztikus figyelemkoncentráció ellenőrzése egy történet felolvasása során valósítható meg úgy, hogy egy előre meghatározott szó elhangzásakor a gyermeknek koppantania kell. A programcsomag még számos feladatot tartalmaz, azokat emeltem ki, melyeket – tapasztalatom szerint – az óvodákban gyakran alkalmaznak.
Az értékelés a teljes feladatsor elvégzése után rajzos formában történik, egy fa ágain (melyek a feladatokat, vagyis a készségeket jelentik) az eredménynek megfelelő mértékben színezünk ki bizonyos területeket, a röviden színezett ágak mutatják, mely területek szorulnak további fejlesztésre a kívánt teljesítményszint eléréséhez.