3.4 A Montessori pedagógia hatása a mai óvodai gyakorlatra

Montessori Mária olasz orvos, pedagógus, pszichológus.

Montessori Mária

Gyenge képességű gyermekek gyógyításával foglalkozott, s az Ő fejlesztésük érdekében dolgozta ki pedagógiáját, fejlesztő eszközeit.

Óvodás korú gyermekek számára nyitott intézményt Rómában (Gyermekek Háza), s róluk írta első művét.

Életével, munkásságával kapcsolatban ld.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Maria_Montessori , 

http://montessori.org.au/montessori/biography.htm ,

http://fejlesztok.hu/modszerek/275-a-montessori-pedagogia.html  linket.

„Segíts nekem, hogy magam tudjam csinálni!” – volt a jelmondata, ez a törekvés hatotta át munkásságát.

Szabadságra, önállóságra nevelt, a gyermekek adottságbeli hiányosságait minél korábban kívánta javítani, elhárítva a továbbfejlődés előtti akadályokat.

A 0-6 éves időszakot a fejlődés első, két időszakra bontható egységének tekintette, a 0-3 éves korú gyermekek esetében az ösztönös érzékszervi befogadás időszakáról van szó, a 4-6 éves gyermekek esetében az én és a tudat, az akarat fejlődéséről.

Fejlesztő eszközei, az ún. Montessori-eszközök a gyermekek örömteli fejlődését szolgálják, pl. a rózsaszín torony, a barna lépcső, a hangzó hengerek, a gyermekek méretéhez igazodó berendezési tárgyak, stb.

Napjaink Montessori óvodáinak életéről, pedagógiai munkájáról az óvodák honlapjáról részletesen tájékozódhat, pl. a Budapesti Montessori Óvoda gyakorlatán keresztül: http://www.montessoriovi.hu/pedagogia.html .

Nagy a kínálat napjainkban a Montessori- és a Montessori szellemében készült játékok iránt.