8.1 Tehetségmodellek
„ Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létre hozni." (Harsányi István)
Renzulli (1994) az iskola–társak–család háromszögén belül a motiváció–kreativitás–kivételes képességek halmazai által alkotott közös részhalmazt tekinti a tehetség területének.
Mönks-Renzulli féle komplex tehetségmodell
Mönks a tehetség fogalmát a következő leírással adja meg: „A tehetség három személyiségjegy interakciójából jön létre. Ennek a három jegynek (motiváció, kreativitás, kivételes képességek) az egészséges fejlődéséhez megértő, támogató társadalmi környezetre van szükség (család, iskola, társak). Más szóval: a hat faktor pozitív interakciója a tehetség megjelenésének előfeltétele” (Mönks és Knoers, 1997, 192. o.).
Czeizel Endre (2003) 2x4+1faktoros modellt alkotott, melyben a család–iskola–kortárs csoportok–társadalom négyszögében a speciális mentális adottság–általános értelmi adottságok–kreativitási adottságok–motivációs adottságok részhalmazának tekinthető a tehetség, a +1 faktor pedig a sors-faktor.
A család, az iskola, a kortársak, a társadalom aktuális jellemzői azok a meghatározó tényezők, melyek az egyén jellegzetes szociális, szocializációs hátterét alkotják, fejlődése társadalmi meghatározottságának feltételeit, körülményeit, lehetőségeit biztosítják. Az általános képességek közé pl. a jó memória, a fejlett nyelvi képességek, a magas szintű gondolkodási képességek tartoznak. A speciális képességek (pl. testi, vizuális, természettudományos, matematikai) a tehetség jellegét határozzák meg. A kreativitás a problémaérzékenység, rugalmasság, fluencia és eredetiség elemeiből épül fel. A motiváció a feladatok elvégzéséhez, a célok eléréséhez szükséges lendületet, kitartást biztosítja.
Csíkszentmihályi Mihály (2010) szerint három tényező határozza meg a tehetséget: a részben örökölt személyes tulajdonságok, a személlyel szembeni kulturális elvárások és az azoktól az emberektől, intézményektől kapott társadalmi elismerés és támogatás, akik eldöntik, mi tekinthető értékesnek.