2.2. Mit értünk pedagógus kompetencia alatt?
Amikor a pedagógus kompetencia fogalmát szeretnénk azonosítani, azzal szembesülünk, hogy a terminológia ma sem egységes, a fogalom tartalma bizonytalan. Amennyiben Falus Iván tágabb értelmezéséből indulunk ki, arról olvashatunk, hogy a pedagógiai kompetenciák a tudás, nézetek és gyakorlati készségek ötvözetei, amelyek lehetővé teszik, hogy a pedagógus egy adott területen sikeresen elláthassa feladatát. „Gyakorta szükségesnek tartják a kompetencia fogalmába beleérteni a diszpozíciót is, a szónak abban az értelmében, hogy a kompetencia birtokosának nem elegendő rendelkeznie a nézetekkel, tudással, képességekkel, de elkötelezettnek is kell lennie azok megfelelő alkalmazása iránt.” (Falus és Kotschy, 2006) Egy 2011-ben publikált tanulmányban Pukánszky Béla a tanári kompetencia értelmezésének nyomon követésére vállalkozik. Régebbi és újabb keletű szakkönyvek, publikációk szerzőire hivatkozva kíséri a tanári kompetencia fogalmának történeti alakulását és aktuális értelmezését. Következtetései között hangsúlyozza, hogy „a tanári kompetenciákról folyó diskurzus az elmúlt esztendőkben a mai magyar pedagógiai-szakmai közélet egyik vezérmotívumává lett”, a kommunikációt azonban megnehezíti az értelmezések diverzitása. Kiemeljük azt a megállapítását, melyben - Golnhofer Erzsébetre hivatkozva - hangsúlyozza a következőket: a kompetenciaalapú pedagógus-képzés során figyelembe kell venni a gyakorlati tevékenységeket, a szakmai feladatköröket; a képzésfejlesztő innovációban komplexen kell értelmezni a gyakorlati orientáció, személyre szabott tanulás, reflektív szemlélet és az eredményes tanulási környezet szempontjait (Pukánszky, 2011).
A 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet meghatározza a pedagógus kompetenciákat, melyet Kézy Ágnes (2014) ábráján ismertetünk:
A gyógypedagógusok gyakorlati felkészítése szempontjából azonban nem elegendő, ha az általános, pedagógusi kompetencia sztenderdeket tanulmányozzuk. A gyógypedagógia ellátási körébe tartozó kliensek, és szűkebb-tágabb környezetük speciális szükségletei miatt elengedhetetlen annak tisztázása, hogy mit sorolunk az alapszakon végzett gyógypedagógus kompetenciái közé és ezek mely tevékenységekben manifesztálódhatnak. Különösen indokolt ez amiatt, hogy a gyógypedagógiai alapfogalmak értelmezésének változásával párhuzamosan a gyógypedagógus fogalomkör tartalma is folyamatosan változik (Máténé, 2014).