5.2.2.3. Egyéni fejlesztés terv

Az egyéni fejlesztési terv a gyógypedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma, amely segíti az egyéni képességstruktúrához és szükségletekhez igazított, egyénre szabott fejlesztést. Jellemzője, hogy kizárólag egy adott gyermek/tanuló fejlesztéséhez készül, annak egyéni sajátosságaihoz igazított, más gyermekre nem alkalmazható.

„Az egyéni fejlesztési terv a pedagógus napi munkájához is segítséget ad, vezérfonal és támpont. Használatával lehetővé válik, hogy a pedagógus az oktatási-nevelési folyamatot, a tanulás szervezését, a tanulási folyamat szerkezetét, tempóját, eszközeit a sajátos nevelési igényű tanulók egyediségéhez igazítsa. Tanórai munkájába is tudatosan be tudja építeni az érintett tanulók speciális fejlesztésének elemeit, így a pedagógiai folyamat egészében érvényesíthető, a sajátos nevelési igénynek megfelelő differenciálás.”(Soósné, 2008. 163.o.)

Az egyéni fejlesztési terv időbeli hatálya 3 hónap (negyedév), 6 hónap (félév), 9 hónap (egy tanévre szóló) időtartamú egyaránt lehet.

Az egyéni fejlesztési terv megvalósulását folyamatos pedagógiai diagnosztika segítségével nyomon kell követni, a kontroll és a visszacsatolás elengedhetetlen. Az egyéni fejlesztési tervet a gyógypedagógus indokolt esetben változtathatja, módosíthatja.

Jogszabályban rögzített formai előírás az integráltan nevelkedő/tanuló gyermekek egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs foglalkoztatásának dokumentálására van. Ezekben az esetekben egyéni fejlődési lap vezetése kötelező, legfeljebb négy tanéven át használható, az adatokat és a fejlesztés fő jellemzőit tartalmazó külívből és a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozások dokumentálását szolgáló belívből áll. A külív vezetése a befogadó pedagógus feladata, míg a belső íveket a gyermekkel foglalkozó, a fogyatékosság típusának megfelelő kompetenciával rendelkező szakemberek vezetik. A tanügyi nyomtatványok száma: Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs egyéni fejlődési lap – külív Tü. 356 ; betétív Tü. 357 . Fontos, hogy ez a dokumentum nem váltja ki az egyéni fejlesztési tervet, az egyik tanügy-igazgatási, a másik egy tervezési dokumentum. A két dokumentumnak tartalmilag természetese összhangban kell lenni egymással.

Az egyéni fejlesztési terv formátumát tekintve intézményenként más-más formátummal és tartalmi elemekkel találkozhatnak a gyógypedagógus-hallgatók.

Egy integráltan nevelkedő óvodás gyermek és egy alsó tagozatos tanuló egyéni fejlesztéséhez készült mintákat mutatunk be.

Forrás: www.ujpestiegymi.hu/downloads/SNI_segito_nyomtatvany.doc

Értelmileg akadályozott iskolások esetén alkalmazható egyéni fejlesztési terv mintát tanulmányozhatnak ITT.

Fontos megegyezni, hogy a csatolt dokumentumokat csak mintaként ismertetjük, szem előtt tartva, hogy a konkrét személyre egyéniesített fejlesztési terv tartalma a sajátos nevelési igény típusától és az adott gyermektől függően változik.

Az egyéni fejlesztési terv általános felépítése

Bevezető adatok

• A gyermek neve, évfolyama vagy csoportja
• A sajátos nevelési igény típusa – súlyossági foka
• Anamnesztikus adatok
• Szakértői bizottság szakvéleményében foglalt státusz, diagnózis, fejlesztési javaslatok
• A gyógypedagógus saját megfigyelésein, felmérésein alapuló státusz, egyéb
• szakemberek megfigyelésein, felmérésein alapuló vélemény összegzése
• A fejlesztés célkitűzései (elsődleges, általános, részletezett)
• A fejlesztés területei (ezen belül területenként: cél meghatározása, feladatokra bontás,
• alkalmazott módszerek, eljárások és eszközök)
• A fejlesztés értékelésének szempontjai, a visszacsatolás módja
• A hatások és változások megállapításának módja, gyakorisága, dokumentálása, az
• értékelés eredményeinek hasznosítása a motivációban, további fejlesztésben
• A fejlesztés megvalósulásának keretei gyakorisága, időtartama
• A foglalkozásokon alkalmazott módszerek, eszközök, eljárások
• Kiegészítő egyéb szolgáltatások jelzése (pl. logopédia, gyógytestnevelés, mozgásterápia stb.) gyakoriság, az ellátás formája