Gyógypedagógiai gyakorlatok kézikönyve
- Gyógypedagógiai gyakorlatok kézikönyve
- 1. Bevezetés
- 2. A gyógypedagógiai gyakorlat fogalma, a gyógypedagógus gyakorlati tevékenységei
- 2.1. Ki a gyógypedagógus?
- 2.2. Mit értünk pedagógus kompetencia alatt?
- 2.3. A gyógypedagógus tevékenysége és kompetenciái
- 2.4. A gyógypedagógusok iránti kereslet
- 2.5. Gyakorlati kompetenciák a jogszabályi megközelítésben
- 2.6. A gyógypedagógiai praxis folyamatos megújulása
- Összefoglalás
- Önellenőrző kérdések
- Szakirodalom, ajánlások, hivatkozások
- 3. A gyógypedagógiai gyakorlatok rendszere és időkerete. Színterek, célok és tevékenységek. Szervezési formák.
- 4. A gyógypedagógiai gyakorlatok célja, feladatai. A gyakorlatok helyszínei, dokumentációi és a követelmények
- 5. A gyógypedagógiai fejlesztés tervezése
- 6. A gyakorlatok alfája és omegája: az intézményi és intézményközi együttműködés
- 6.1. A gyakorlatok helyszíneinek sajátosságai
- 6.2. Az intézményi és intézményközi együttműködés résztvevőinek feladatai, felelőssége
- 6.3. Partnerség építés a Mentor(h)áló projekt támogatásával - kapcsolattartás a gyakorlatvezető gyógypedagógusokkal
- Összefoglalás
- Önellenőrző kérdések
- Szakirodalom, hivatkozások, ajánlások
- 7. A szakterületi féléves gyakorlat
- 8. A portfólió
- 9. A szakmai konzultáció szerepe a hallgatók gyakorlati tevékenységének nyomon követésében
- 10. Szakirodalom ajánlás a gyógypedagógiai gyakorlatok kurzusokhoz
- 11. A tananyag zárása. Teszt
5.2. A kétpólusú szabályozás tartalmi szabályozás
A gyógypedagógiai tervezőmunka alapja egy olyan kétpólusú szabályozás, melynek összetevői egyrészt a központi, azaz jogszabályok által előírt kötelező tartalmi elemek, másrészt a helyi, azaz az intézményi nevelőtestületi döntéseken nyugvó szabályozás és az individualizált egyéni fejlesztési tervek jelentik.
Feladat
Keresse meg a kétpólusú szabályozás meghatározását a Pedagógiai Lexikonban!
Forrás: Báthory Zoltán és Falus Iván (1998): Pedagógiai Lexikon. Keraban Kiadó, Budapest.