2.6. A gyógypedagógiai praxis folyamatos megújulása
Mesterházi Zsuzsa kiemelte, hogy a gyógypedagógiának is, mint minden más tudománynak és gyakorlati tevékenységnek változnak a kompetenciahatárai. E keretek mutatják meg a gyógypedagógia mindenkori illetékességi körét (Mesterházi, 2000).
A gyógypedagógus gyakorlati tevékenysége napjainkban is megújul, igazodva az aktuális jogszabályi környezethez valamint a fogyatékos kliensek és társadalmi környezetük igényeihez.
E mellett a felsőoktatás átalakulásának időszakát éljük, ami szintén változásokat generál. A 2011. évi felsőoktatási törvényhez elkészült a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, ami 2015. április 18-án hatályba lépett.
A Kormány kihirdette a Magyar Képesítési Keretrendszert (továbbiakban MKKR rövidítéssel), és felhívta az érintett minisztereket, hogy készítsenek javaslatot a Kormány számára a magyar képesítések besorolásáról az MKKR szintjeinek megfelelően, valamint készítsék elő a MKKR Európai Képesítési Keretrendszer szintjeivel történő megfeleltetésére vonatkozó javaslatot.
Az MKKR lényege, hogy a korábbról ismert „1. tudja-ismeri, 2. képes-alkalmas, és 3. személyes tulajdonságok” hármas felosztás helyett a jelenlegi rendszer négy dimenzió mentén fogalmazza meg a tanulási eredményeket, és adja meg azon a területen a „tanulási eredményeket”: tudás, képességek, attitűdök, autonómia/felelősségvállalás.
|
TUDÁS |
KÉPESSÉGEK |
ATTITÜDÖK |
AUTONÓMIA FELELŐSSÉG |
|
A leírás szempontjai: a tudás mélysége, a tudás szervezettsége, a tudás kiterjedtsége, rugalmasság, formálhatóság |
terület-általános képességek, terület-specifikus képességek |
kedvező/kedvezőtlen megítélés; vélekedések, nézetek |
szándékok, törekvések. mértéke, területei, valamint a társas környezetben való viselkedés dimenziói mentén |
|
Ezen a szinten adott szakterület ismeret-rendszerének és összefüggéseinek átfogó tudása, különböző elméleti megközelítéseinek és az ezeket felépítő terminológiának ismerete, a megismerés és a problémamegoldás speciális módjainak alkalmazása jellemző. |
A rutin szakmai problémák azonosítása, elméleti és gyakorlati szintű feltárásához rendelkezni kell a könyvtári és elektronikus formában megjelenő szakirodalmi források önálló feldolgozásának képességével, az analitikus és szintetikus gondolkodás és az adekvát értékelés képességével. |
Az attitűdök terén ezen a szinten az adott szakma társadalmi szerepének, értékeinek elfogadása és hiteles közvetítése várható el.
|
A szakmai kérdések megválaszolása, a problémák megoldása önállóan vagy másokkal való kooperációban történik a felelősség egyéni vállalásával és a szakma etikai normainak betartásával. |
A táblázat forrása: Márkus (2015. kézirat)
A táblázat tartalma az alapképzésben végzett értelmiségire vonatkozik, azaz ilyennek kell lennie egy személynek, ha alapképzésben (BA, Bsc) oklevelet (diplomát) szerez.
Prognosztizálható, hogy a változás a KKK-ra is hatással lesz, a felsőoktatási szakok jegyzékéről készülő Kormányrendelet kiadása után következik a szakok képzési és kimeneti követelményeinek (KKK) illesztése az MKKR-hez. Az biztosan tudható, hogy a KKK-k felülvizsgálata lesz a következő lépés, beleértve a gyógypedagógia alapszak képzési és kimeneti követelményeit is (Márkus, 2015. Kézirat).
Feladat
Tekintse meg a Lányiné Engelmayer Ágnessel 2008-ban készült interjút! Milyen gyakorlati kompetenciákat említ és milyen jövőképet, kihívásokat vázol fel a szakember a gyógypedagógusokkal kapcsolatban?