2.1 Működés

Anélkül, hogy belemélyednénk a web mély szakmai technológiájába, fontos megértenünk a webes böngészés működésének alapjait ahhoz, hogy szakszerűen weboldalt tudjunk fejleszteni. Elméleti szempontból egy weboldal megtekintésében két szereplő vesz részt: a szerver (más néven kiszolgáló) és a kliens. Mindkettő egy-egy szoftver, amely kommunikál egymással. A kliens a böngésző program, amit a felhasználó vezérel, a szerver pedig a webszerver, ami a weboldalt tárolja, kezeli. Nagy vonalakban a kommunikáció a következő lépésekből áll össze:

1. Egy kiváltó esemény a kliens oldalon, például a felhasználó ráklikkel egy linkre.
2. A kliens összeállít egy kérést és azt elküldi a szervernek.
3. A szerver feldolgozza a kapott kérést és összeállít egy választ (egy weboldalt), amit visszaküld a kliensnek.
4. A kliens értelmezi a választ és megjeleníti

Tehát a böngészőben klikkelés és a weboldal megjelenése között két akármilyen távoli számítógép között létrejön egy kapcsolat, amelyek adatok küldenek egymásnak. Ez a weboldal fejlesztés szempontjából annyiban fontos, hogy figyelembe kell venni, hogy ha egy weboldal megjelenik a felhasználó böngészőjében, akkor annak teljes tartalma már a kliens oldali gépen van. Így semmi olyan adatot, műveletet, amelyhez nem szeretnénk, hogy a felhasználó hozzáférjen, nem szabad a weboldal forrásába tenni, vagy ahhoz csatolni.

Minden böngésző programnak vannak gombjai ennek a folyamatnak a vezérlése (1. kép). Az Újratöltés az egész 1-4 folyamatot megismétli ugyanannak a kérésnek az újra küldésével. Itt fontos kiemelni, hogy ugyanazt a kérést küldi el a kliens, így ha ez tartalmazott valamilyen adatot (például egy eseményre jelentkező űrlap adatait), akkor azt a böngésző újra elküldi (azaz újabb jelentkezést küld). A Leállítás a folyamatot megszakítja, akármelyik lépésnél is tartott és a végéhez ugrik, azaz megpróbálja megjeleníteni az addig rendelkezésre álló részét a weboldalnak, ha ez lehetséges. Amikor egy weboldalt egy böngésző megjelenít, akkor az egész oldalt letárolja egy helyi ideiglenes tárhelyen. Így a már korábban megtekintett weboldalakból egy láncot lehet felépíteni a megtekintés sorrendje szerint. A Vissza és az Előre gomb segítségével lehet ezeken a tárolt oldalakon lépkedni a korábbi illetve később megtekintett oldalt újra megjelenítve. Így fontos azt figyelembe vennünk, hogy ha a felhasználó a Vissza gomb segítségével újra megtekint egy oldalt, az lehet, hogy azt nem a szerverről kapta, hanem a böngésző a saját lokális tárhelyéről töltötte be, így ha a szerveren az oldal közben megváltozott, a felhasználó nem értesül róla.

Azt lehet mondani kis túlzással, hogy a webfejlesztők nagy ellenségei ezek a gombok. Hiszen a felhasználó tudtánk kívül az oldal újratöltésekor duplikált adatot küldhet, a leállításkor megakadályozza, hogy az oldal teljesen betöltődjön, és hiányos információkat szerezhet, a lokálisan lementett oldalak visszatöltésekor pedig már nem aktuális tartalmat tekint meg. Ezekre az esetekre a webfejlesztőnek kell felkészülni és a lehető legjobban kiküszöbölni ezek előfordulását. Ennek egyik legalapvetőbb módja, hogy a hatékony, jól felépített weboldalt készítünk és az oldalon belül adunk lehetőséget a fenti funkciók vezérlésére (például Vissza gomb vagy link minden oldalon).

Megjegyzés: Valójában a böngésző ilyen működését lehetőség van a weboldal fejlesztőjének részben meghatározni, beállítani, de ez túlmutat ennek a tananyagnak az ismeretanyagán.

1. kép A Google Chrome böngésző Vissza, Előre és Újratöltés gombjai

Azokat a weboldalakat, amelyek tartalma közvetlenül az oldal forráskódjába van kódolva, statikus weboldalaknak nevezzük. Azokat az oldalakat, amelyek tartalmát valamilyen program állítja elő kliens és/vagy szerver oldalon, dinamikus weboldalnak nevezzük. A statikus vagy csak kliens oldali programot tartalmazó weboldal kiterjesztése .html. A szerver oldali programot tartalmazó weblap már más, a használt programnyelvre jellemző, kiterjesztést kap, például .php. Ez a tananyag csak a statikus oldalak elkészítésével foglalkozik, hiszen a dinamikus oldal készítéséhez már programozói előismeret szükséges.

Sajnos a web kialakulása óta küzd azzal a problémával, hogy a különböző alkalmazások eltérő módon működnek. Így például előfordul, hogy ugyanazt a weboldalt két különböző típusú böngésző eltérően jelenít meg. Ezért több nagy cég megalapította a World Wide Web Consortium (röviden W3C) szervezetet, hogy egységes szabványt alakítsanak ki (http://www.w3.org/). A szervezet kitartó munkájának hála, a webes működés ma már sokkal egységesebb és remélhetőleg rövid időn belül valóban teljesen szabályozott lesz.