Közösségi oldalak
A közösségi oldalak célja, hogy virtuális közösségeket alakítsanak ki. A regisztrált felhasználók profilt alakítanak ki, amely tartalmazza a megosztásra szánt adataikat, fényképeiket. Az elsők között volt a magyar fejlesztésű iWiW, amelyik sokáig nagyon népszerű volt a magyar felhasználók körében. Több hasonló oldal is indult a 21. század első éveiben, többségük meg is szűnt. Ma Facebook mellett jelentős a Twitter, a Google+, a Hi5, stb. Továbbiak listája itt.
Ma a magyarok körében a legnépszerűbb a Facebook. Ha megnézzük, alapvetően a blogokra hasonlít, azzal a jelentős plusszal, hogy a személyes üzenőfalakra kihelyezett bejegyzéseket egy hírfolyammá fésüli össze. A felhasználó dönthet arról, hogy kinek a bejegyzéseit akarja látni ebben. Alapvetően az ismerősökét, és reklámokat is kapunk. De dönthetünk úgy bárkiről, hogy nem akarjuk a bejegyzéseit olvasni, nem követjük tovább.
A "követés" egy fontos dolog a közösségi oldalakon. Sokan a minél több követő megszerzését tartják céljuknak. Ennek érdekében népszerű bejegyzéseket tesznek, vicces képeket, videókat osztanak meg. A közösség tagjai "lájkolják" a nekik tetsző bejegyzéseket. Ha úgy látják, hogy az illető további megosztásairól is értesülni akarnak, akkor követőkké válnak.
A Facebook egyik sajátossága a profil építése, amiről már tettünk említést. Ebbe az életünk összes fontos állomását felvehetjük, fényképekkel, videókkal. Bekerül ezeken kívül az is, amit mások töltenek föl és megjelölnek minket. Ezt célszerű kontroll alatt tartani, mert különben karaktergyilkosok áldozatai lehetünk. Haragosunk olyan képeket tölthet fel rólunk, ami negatív ránk nézve, illetve olyat írhat üzenőfalunkra, mi rossz fényt vet ránk. Célszerű tehát úgy beállítani a biztonsági adatlapot, hogy csak mi írhassunk üzenőfalunkra, és a minket érintő megjelölések csak jóváhagyásunkkal jelenjenek meg.
A saját bejegyzésekkel is érdemes óvatosnak lenni. Ma már a nagyobb cégek HR munkatársai utánanéznek a felvételre jelentkező közösségi oldalakon található profiljának. A bejegyzéseink láthatóságát korlátozhatjuk csoportokra, nem kell mindenki számára láthatóvá tenni. Ezt felejtette el 2011-ben a 16 éves hamburgi Thessa, aki nyilvános bejegyzésben hívta meg a Facebook teljes közönségét születésnapi partyjára. Legalább 1500 fiatal jelent meg.
Felelős beosztásban sem mindegy, hogy milyen bejegyzéseket teszünk üzenőfalunkra. Ezek rólunk is szólnak, minket minősítenek. Egy ilyen meggondolatlan megosztás miatt karrierek törhetnek derékba. Fokozottan kell vigyázni jelszavunkra, mert az ezt ismerők visszaélhetnek vele és kárt okozhatnak.
A sértő, igaztalan, rágalmazó bejegyzést be lehet és kell is jelenteni. Erre a közösségi oldalak lehetőséget adnak és ki is vizsgálják azt.
Ha vállalkozásunk van, vagy csapatunk, vagy művészi tevékenységet folytatunk, ennek oldalt hozhatunk létre. Nagy különbség a személyes profil, és az oldal közt, hogy az oldalnak nem ismerősei vannak, hanem kedvelői. Az oldal nem lát bele ezeknek az életébe, de ők megkapják az oldal bejegyzéseit. Sok szervezet még mindig személyes profilt készít, amit ismerőssé tenni kockázatos, hiszen nem tudjuk, ki kezeli ezt a profilt. Viszont az ismeretlen bele fog látni az ismerősöknek szánt üzeneteinkbe.
A közösségi oldalak a marketing, a PR számára kiváló lehetőséget biztosítanak. Sok embert lehet gyakorlatilag költségektől mentesen elérni és közösséget építhetünk csapatunk, egyesületünk, vállalkozásunk köré. Híreinket gyorsan eljuttathatjuk nekik és eseményeket hozhatunk létre. Ezzel előre fel tudjuk mérni a várható érdeklődést.
A közösségi oldalak használata túlzásba is vihető. Ezt segítik az alkalmazások, amelyek játékok, társkeresők és egyéb hasznos, vagy kevésbé hasznos dolgokat csinálnak. Ezek az adataink egy részére igényt tartanak, ezt a használat elején közlik is. Tudnunk kell hogy ezek az alkalmazások többnyire nem a Facebook által lettek előállítva és működtetve, tehát valamilyen 3 személy, vagy szervezet kapja meg az adatainkat. Ebből időnként botrányok robbannak ki. Ilyen volt az indiánnevet generáló alkalmazás is.
A közösségi oldalak hatásairól ma több kutatás folyik. Az biztos, hogy a fiatalok kommunikációját beszippantotta. Ezt az idősebbek nem is értik, és ennek az a veszélye, hogy nem tudják helyes használatra nevelni őket. Olyan tendenciák is látszanak, elsősorban a tengeren túlon, hogy a fiatalok már lassúnak találják a Facebook-ot és áttérnek más közösségi oldalakra. A Twitter az egyik ilyen, ami rövid üzenetekre épít. Nem véletlenül egy kis kék madár a logója, itt "csipogni" lehet. Az üzleti alkalmazását jól ábrázolja az A séf című film, ahol a főszakács fia felpörgeti apja vállalkozását a Twitter segítségével.
A közösségi oldalak beköltöztek az okostelefonokba is, így bárhol elérhetőek, ami társadalmi jelentőségüket növeli. Fontos tehát, hogy felelősen tudjunk élni ezzel az informatikai lehetőséggel, a hasznát élvezzük, a veszélyek elkerülésével.
