Fényképezőgépek beállítása

A következőkben végignézzük, milyen beállítások szükségesek, hogy jó minőségű felvételt készítsünk. A konkrét fényképezőgépek beállítási lehetőségei jelentősen eltérhetnek, ezért általános érvényű ismereteket rögzítünk. Ez nem helyettesíti a konkrét gép kezelési utasításának átnézését és megismerését.

A korábbiakban beszéltünk az érzékelőről. Ennek kapcsán beállítható a rögzítendő pixelszám, azaz nem kötelező kihasználni a gép lehetőségeit. Beállítandó továbbá a fényérzékenység. Ezt az ISO gombbal, vagy menüből tudjuk elvégezni. Azt tudnunk kell. hogy a legjobb minőséget a legalacsonyabb érték mellett kapjuk. Ez általában 100-as. A napsütésben történő fényképezéshez ez jó is, de egy sportcsarnokban kevés, ráadásul ott a távolság miatt vakut sem tudunk használni. Bár sokan megteszik és szép látvány, ahogy egy esti focimeccsen a himnusz közben villog a lelátó, de a gépek beépített vakuja 3-5 méterre hatásos. Ilyen esetben célszerű a vaku tiltást bekapcsolni, hogy ne merüljön olyan gyorsan az akkumulátorunk. A megoldás az érzékenység fokozása. Ez a korábban a blendénél és a záridőnél említett módon duplázással alkot sort. Az első megemelt érték általában a 200, majd a 400, 800, és így tovább. Azzal azonban számolnunk kell, hogy az érzékenység növelésével a kép egyre zajosabb lesz. A legfelső értéken általában már alig élvezhető, ezért célszerű a lehető legkisebb értéket beállítani.

Szükséges beállítás az előző fejezetben a megvilágítás színhőmérséklete szerint a fehéregyensúly (white balance). Ennél a beállításnál a fényforrásokról szóló rész szerint kell megadni a megvilágítás színhőmérsékletét, vagy választhatjuk az automatikus (AWB) opciót.

Különböző beállítások következményei:  balra fent fénycső, jobbra fent napfény, balra lent vaku, jobbra lent izzó beállítás mellett készült képek
fotó: Vassia Atanassova (wikimedia.org)

A következő fontos beállítás az objektív gyújtótávolságának meghatározása. Manapság többnyire zoom objektíveket használunk. Ha nem cserélhető objektíves a gépünk, akkor a lehetőségeinket a ráépített objektív adja. Ha cserélhető az objektív, akkor a felvétel témájához leginkább illő gyújtótávolságot kell használnunk. Ha belenézünk a keresőbe, vagy ránézünk az LCD-re, akkor a gyújtótávolság állításával és a pozíciónk változtatásával arra kell törekedni, hogy a téma a képkivágást minél jobban kitöltse. Ekkor lesz a fotónkon a legtöbb részlet, amire az elemzésnél szükségünk is lesz. Általában elmondható, hogy a csapatsportokhoz, illetve ahol közel tudunk lenni a versenyzőhöz (pl. vívás) normál gyújtótávolságot használunk. Olyan helyen, ahol messziről kell fotózni (pl. műlesiklás), teleobjektívet alkalmazunk. Ha kezdők vagyunk, célszerű megnézni a profikat. A teleobjektív felismerhető jelentősebb méreteiről. A beltéri felvételekhez a nagyobb fényerejű objektív előnyösebb, persze drágább is.

A következő az expozíciós paraméterek meghatározása. A korábbiakban már szó esett a blende érték meghatározásáról, ami a mélységélességet befolyásolja. Gyorsan közeledő tárgyak esetén, illetve csapatsportnál a szűkebb blende előnyös lehet, hiszen nagyobb távolságban lévő versenyzők is élesek lesznek. Kevés fény esetén nem biztos, hogy lesz módunk a blende szűkítésére, ezért majd ezt figyelembe kell venni a kompozíciónál és pontosabban kell távolságot állítani.

A záridő meghatározása az elmozdulásokat figyelembe véve kell, hogy megtörténjen. Ha nem sakkot fotózunk, akkor a sport általában jelentős mozgásokról szól. A hosszú záridő esetén a sportoló bemozdulhat, elmosódik az alakja. Ennek megfelelően rövid záridőket kell alkalmaznunk, ami 1/125-öd, vagy rövidebb. Ez sportáganként is különböző, illetve az sem mindegy, hogy a mozgás irányára merőlegesen, vagy azzal párhuzamosan fotózunk. Ha az objektívünk tengelye merőleges a mozgásra, akkor nagyobb elmozdulásra számíthatunk, rövidebb záridőt kell alkalmaznunk.

Ha valaki gyengébb teljesítményű eszközzel kell, hogy belevágjon, javasolt hogy a gépen található sport programot állítsa be. Ezt egy futó alak ikon  jelzi  a programválasztó tárcsán, vagy a menüben. Törekedjen továbbá arra, hogy azokban a pillanatokban fotózzon, amikor a sportoló mozgása holtpontokra kerül. Például amikor a tornász teljesen felemelte a kezét, mert innen már csak lefelé mehet és egy pillanatra meg fog állni. Ugrásoknál szintén a felső holtpont adja a legkisebb elmozdulást.

Végezetül egy általános tanács.  Gépünket a várhatóhoz hasonló körülmények között próbáljuk ki! Lehet, hogy kompakt gépünk kiváló volt a nyaraláson, de lehet, hogy egy sportcsarnokban minden várakozásunkat alulmúlja. Az eredményt nézzük meg képernyőn! Az LCD-n a hibák többsége nem látszik.

Lehet, hogy nem lehet megúszni egy professzionális felszerelés beszerzését. Arra is gondoljunk, hogy erős teleobjektívek használatához állványra lesz szükségünk. Nem csak a téma mozdulhat el, hanem a kezünk is, ami szintén bemozdulásos életlenséget eredményez.