Skip navigation

A publikálás szerzői jogi és személyiségi jogi vonatkozásai

A web2.0 korszak magával hozta a publikálás szabadságát. Ez technikai vonatkozásaiban végtelen lehetőségeket jelent. Pillanatok alatt meg tudunk mutatni egy képet a világnak, fel tudunk venni egy videót és megoszthatjuk. A határokat inkább a jog jelenti, aminek be nem tartása súlyos következményekkel is járhat.

Ennek a jegyzetnek nem célja, és a terjedelme sem engedi meg, hogy teljes körű jogi ismereteket nyújtsunk. Másrészt a jogi helyzet az interneten kaotikusnak mondható, hiszen a világ országai más-más módon szabályozzák ezt a területet, ha szabályozzák egyáltalán. Az alapelveket szeretnék tehát tisztázni, aki többre kíváncsi, az ajánlott irodalomból tájékozódhat.

Az első fontos szempont a publikálásnál a szerzői jog tiszteletben tartása. A szerzői jog, mint neve is mutatja, a szerzőt illeti meg, amennyiben egyedi alkotást hozott létre. Tipikusan jellemző ez a zenére, filmre, fotóra, rajzra. A szerzői jog az alkotó halálát követő 70 évben az örököseit illeti meg. Amerikában a szerzői jog vásárolható, tehát el is adhatja a szerző, ha megszorul.

A gyakorlat szempontjából a szerzői jog azt jelenti, hogy a szerző hozzájárulásával lehet az alkotását felhasználni. Tehát, ha találunk egy fotót, amit szeretnénk az interneten megosztani, azt csak akkor tehetjük, ha a szerző hozzájárul. Ha veszünk egy CD-t kedvenc együttesünk zenéjével, azt nem tehetjük fel az internetre. A moziban nem vehetjük fel a filmet és nem oszthatjuk meg torrenttel. 

A szerzői jogok mellett vannak úgynevezett szomszédos jogok is, ilyen a felhasználás, az átdolgozás, a kiadás joga. Ezeket a szerzővel kötött szerződés alapján jellemzően kiadók szereznek meg. Ennek megfelelően nem szkennelhetünk be egy kottát és nem rakhatjuk fel, mert ezzel a kiadó jogait sértjük meg, akkor is, ha a szerző 70 évnél régebben halott.

A szoftvereknél nem a szerzői jogot kapjuk meg, hanem a felhasználás jogát. Ennek megfelelően nem dolgozhatjuk át, stb. Felhasználás jogát ingyenesen megkapjuk a freeware kategóriába eső programoknál, az átdolgozás jogát csak a szabad forráskódú szoftvereknél. 

A szerzői jog alól vannak kivételek, ilyenek például a piktogramok, amelyeknek a használata lehetetlen lenne, ha jogvédett lenne. 

Egy új kezdeményezés, amely most kezd beépülni a fejlett országok jogrendjébe a Creative Commons. Ez több szinten próbálja meghatározni hogy ingyenesen mit lehet tenni az adott alkotással. 

A Creative Commons licencei az alábbi jogokat biztosíthatják (forrás: wikipedia.org):

Share to Share A mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható.
Remix to Remix Származékos művek (feldolgozások) hozhatóak létre.

A Creative Commons licencei négy korlátozó feltétel különböző variációiból állnak össze. Ezek az alábbiak lehetnek (forrás: wikipedia.org):

Attribution Attribution
Nevezd meg! by szabad licenc
A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a mű címét).
Share-alike Share Alike Így add tovább! sa szabad licenc
A mű a jelenlegivel megegyező, vagy azzal csereszabatos licenc alatt terjeszthető.
Non-commercial Noncommercial Ne add el! nc nem szabad licenc
A mű nem használható fel kereskedelmi célokra.
Non-derivative No Derivative Works Ne változtasd! nd, NoDerivs nem szabad licenc
A mű nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű.

A másik fontos jogi korlátozás a személyiségi jog. Alapvetően sem illik senkiről föltenni olyan képet, ami őt rossz színben tünteti föl. A személyiségi jogok azt is jelentik, hogy mindenkinek joga van saját képmásához, tehát joga van meghatározni, hogy az hol jelenjen meg. A jelenlegi szabályok szerint tehát csak azt szabad lefényképezni és felrakni a képét az internetre, aki ehhez hozzájárul. Kivételt képeznek a közszereplők, például a politikusok. Hogy még ki tartozik ide, azt gyakran a bíróságnak kell eldöntenie. Saját magunk védelmében tehát csak olyan felvételeket osszunk meg, amihez a rajta szereplő hozzájárult és ezt igazolni is tudjuk. Tudnunk kell, hogy gyermek nem adhat hozzájárulást, helyette a gondviselője teheti ezt meg.

Részletesebb ismertetés az internetes olvasnivalóban található.

Internetes olvasnivaló

Dudás Ágnes: Szerzői jog a digitális korban, Typotex Kft., Budapest 2014.