A publikálás szerzői jogi és személyiségi jogi vonatkozásai
A web2.0 korszak magával hozta a publikálás szabadságát. Ez technikai vonatkozásaiban végtelen lehetőségeket jelent. Pillanatok alatt meg tudunk mutatni egy képet a világnak, fel tudunk venni egy videót és megoszthatjuk. A határokat inkább a jog jelenti, aminek be nem tartása súlyos következményekkel is járhat.
Ennek a jegyzetnek nem célja, és a terjedelme sem engedi meg, hogy teljes körű jogi ismereteket nyújtsunk. Másrészt a jogi helyzet az interneten kaotikusnak mondható, hiszen a világ országai más-más módon szabályozzák ezt a területet, ha szabályozzák egyáltalán. Az alapelveket szeretnék tehát tisztázni, aki többre kíváncsi, az ajánlott irodalomból tájékozódhat.
Az első fontos szempont a publikálásnál a szerzői jog tiszteletben tartása. A szerzői jog, mint neve is mutatja, a szerzőt illeti meg, amennyiben egyedi alkotást hozott létre. Tipikusan jellemző ez a zenére, filmre, fotóra, rajzra. A szerzői jog az alkotó halálát követő 70 évben az örököseit illeti meg. Amerikában a szerzői jog vásárolható, tehát el is adhatja a szerző, ha megszorul.
A gyakorlat szempontjából a szerzői jog azt jelenti, hogy a szerző hozzájárulásával lehet az alkotását felhasználni. Tehát, ha találunk egy fotót, amit szeretnénk az interneten megosztani, azt csak akkor tehetjük, ha a szerző hozzájárul. Ha veszünk egy CD-t kedvenc együttesünk zenéjével, azt nem tehetjük fel az internetre. A moziban nem vehetjük fel a filmet és nem oszthatjuk meg torrenttel.
A szerzői jogok mellett vannak úgynevezett szomszédos jogok is, ilyen a felhasználás, az átdolgozás, a kiadás joga. Ezeket a szerzővel kötött szerződés alapján jellemzően kiadók szereznek meg. Ennek megfelelően nem szkennelhetünk be egy kottát és nem rakhatjuk fel, mert ezzel a kiadó jogait sértjük meg, akkor is, ha a szerző 70 évnél régebben halott.
A szoftvereknél nem a szerzői jogot kapjuk meg, hanem a felhasználás jogát. Ennek megfelelően nem dolgozhatjuk át, stb. Felhasználás jogát ingyenesen megkapjuk a freeware kategóriába eső programoknál, az átdolgozás jogát csak a szabad forráskódú szoftvereknél.
A szerzői jog alól vannak kivételek, ilyenek például a piktogramok, amelyeknek a használata lehetetlen lenne, ha jogvédett lenne.
Egy új kezdeményezés, amely most kezd beépülni a fejlett országok jogrendjébe a Creative Commons. Ez több szinten próbálja meghatározni hogy ingyenesen mit lehet tenni az adott alkotással.
A Creative Commons licencei az alábbi jogokat biztosíthatják (forrás: wikipedia.org):
![]() |
to Share | A mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható. |
![]() |
to Remix | Származékos művek (feldolgozások) hozhatóak létre. |
A Creative Commons licencei négy korlátozó feltétel különböző variációiból állnak össze. Ezek az alábbiak lehetnek (forrás: wikipedia.org):
A másik fontos jogi korlátozás a személyiségi jog. Alapvetően sem illik senkiről föltenni olyan képet, ami őt rossz színben tünteti föl. A személyiségi jogok azt is jelentik, hogy mindenkinek joga van saját képmásához, tehát joga van meghatározni, hogy az hol jelenjen meg. A jelenlegi szabályok szerint tehát csak azt szabad lefényképezni és felrakni a képét az internetre, aki ehhez hozzájárul. Kivételt képeznek a közszereplők, például a politikusok. Hogy még ki tartozik ide, azt gyakran a bíróságnak kell eldöntenie. Saját magunk védelmében tehát csak olyan felvételeket osszunk meg, amihez a rajta szereplő hozzájárult és ezt igazolni is tudjuk. Tudnunk kell, hogy gyermek nem adhat hozzájárulást, helyette a gondviselője teheti ezt meg.
Részletesebb ismertetés az internetes olvasnivalóban található.