Skip navigation

Mentés és visszaállítás

Az adatok biztonsága rendszeres mentés nélkül nem biztosítható. Gondoljunk csak egy véletlen törlésre, vagy egy vírus működésének következményére. Az automatikus duplikálással mindkét példány megsemmisülhet, vagy sérülhet. Ezeket a problémákat csak a rendszeres mentéssel tudjuk megakadályozni. 

Kérdés azonban, hogy mit mentsünk, milyen gyakorisággal és milyen adathordozóra. Az elsőre kérdésre mindig az adott adatgazda tud válaszolni, Kerülendő a felesleges adatok mentése, mert csak felesleges költséget okoz és az eljárás idejét is megnöveli. A teljes winchester mentése a legegyszerűbb, de a legköltségesebb és a leghosszabb eljárás. A fontosnak és pótolhatatlannak ítélt adatokat mindenképpen menteni kell. 

A visszaállítás sebessége sem mindegy. Gondoljunk arra, hogy egy sportverseny leáll, mert hiba történt a számítógépben. Nem mindegy, meddig áll a verseny, percekig, vagy órákig. Ugyan ez igaz lehet egy áruházra, ahol például nem tudnak a vásárlók fizetni, amíg az informatikusok helyre nem állítják a rendszert. A gyors visszaállítás érdekében tehát célszerű a beállításokat is menteni.

A gyakoriság kérdése is az adott esettől függ. Milyen sebességgel keletkeznek az adatok, illetve mennyi idő lenne a két mentés közti adatmennyiséget pótolni. Gondoljunk a Word automatikus mentésére. Ez alapból 10 percre van beállítva, de egy hosszabb munkánál lassú gépnél akadályozza a munkát a mentés, hiszen addig nem tudunk írni. A gyakorlat alapesetben a napi mentést alkalmazza. A biztonságot növeli, ha nem ugyan arra a hordozóra mentünk minden nap, azaz nem írjuk felül az előző napi biztonsági mentést. Gyakorlat, hogy minden napra másik adathordozót használnak, felcímkézve a hét napjai szerint, így egy heti mentés áll rendelkezésre. Persze, meg is tarthatjuk a mentéseket és akkor végeláthatatlan mennyiségben halmozódnak fel adathordozók, ami idővel felesleges költséget és tárolóhelyet jelent.

A harmadik kérdés, hogy milyen adathordozóra végezzük el a biztonsági mentést. A "mentsük el másik mappába is" teljesen felesleges és káoszt okoz, amennyiben a másik mappa ugyan azon a fizikai meghajtón van. Ha egy szerveren, akkor már van értelme, de a biztonsági mentéseket cserélhető adathordozóra végezzük. Erre a célra külön fejlesztettek rendszereket. Ezek a korábban a streamer egységek voltak, amelyek mágnesszalagra rögzítenek. A népszerűségük csökkent, de megbízhatóságuk és könnyű használatuk miatt ma is használják őket. A mentés automatizálható, de hosszadalmas, ezért a ma embere inkább valami gyorsabbat szeretne. A hétköznapokban a pendrive-ra mentést szeretjük, ami elég gyors és a nagy kapacitású eszközök lehetővé teszik, hogy kellő mennyiségű adatot eltároljunk rajta. Azonban a hétköznapi változatok biztonsága nem elég nagy és akár el is lehet veszíteni. A korábbi években az optikai adathordozókra való mentés is elterjedt. Ezek visszaellenőrizve elég jó biztonságot adtak, de időtállóságuk korlátozott. Ez megint csak jelentősen változhat a termék minősége függvényében. A tapasztalat az, hogy néhány évre megfelelő biztonsággal tárulhatunk CD-re, DVD-re. Ha évtizedekben gondolkodunk, akkor speciálisan erre készült, a hétköznapinál sokkal drágább adathordozót kell vásárolnunk és a meghajtónak is jó állapotban kell lennie. 

Az adathordozókat tekintve jelentős fejlődés történt az elmúlt évtizedekben. Arra is tekintettel kell lennünk, hogy amikor újra szükségünk lesz a mentett adatokra, akkor lesz-e még eszközünk azok olvasására. Gondoljunk csak a cégeknél floppy-ra mentett adatokra! Ma már nehezen találunk olyan számítógépet, amelybe van egyáltalán floppy-meghajtó.

Feladat

Tekintse át saját gyakorlatát!

  • Szokott biztonsági mentést végezni?
  • Mit szokott menteni?
  • Milyen gyakorisággal?
  • Milyen adathordozóra?
  • Megfelel ez a gyakorlat hosszú távon is?