Mentés és visszaállítás
Az adatok biztonsága rendszeres mentés nélkül nem biztosítható. Gondoljunk csak egy véletlen törlésre, vagy egy vírus működésének következményére. Az automatikus duplikálással mindkét példány megsemmisülhet, vagy sérülhet. Ezeket a problémákat csak a rendszeres mentéssel tudjuk megakadályozni.
Kérdés azonban, hogy mit mentsünk, milyen gyakorisággal és milyen adathordozóra. Az elsőre kérdésre mindig az adott adatgazda tud válaszolni, Kerülendő a felesleges adatok mentése, mert csak felesleges költséget okoz és az eljárás idejét is megnöveli. A teljes winchester mentése a legegyszerűbb, de a legköltségesebb és a leghosszabb eljárás. A fontosnak és pótolhatatlannak ítélt adatokat mindenképpen menteni kell.
A visszaállítás sebessége sem mindegy. Gondoljunk arra, hogy egy sportverseny leáll, mert hiba történt a számítógépben. Nem mindegy, meddig áll a verseny, percekig, vagy órákig. Ugyan ez igaz lehet egy áruházra, ahol például nem tudnak a vásárlók fizetni, amíg az informatikusok helyre nem állítják a rendszert. A gyors visszaállítás érdekében tehát célszerű a beállításokat is menteni.
A gyakoriság kérdése is az adott esettől függ. Milyen sebességgel keletkeznek az adatok, illetve mennyi idő lenne a két mentés közti adatmennyiséget pótolni. Gondoljunk a Word automatikus mentésére. Ez alapból 10 percre van beállítva, de egy hosszabb munkánál lassú gépnél akadályozza a munkát a mentés, hiszen addig nem tudunk írni. A gyakorlat alapesetben a napi mentést alkalmazza. A biztonságot növeli, ha nem ugyan arra a hordozóra mentünk minden nap, azaz nem írjuk felül az előző napi biztonsági mentést. Gyakorlat, hogy minden napra másik adathordozót használnak, felcímkézve a hét napjai szerint, így egy heti mentés áll rendelkezésre. Persze, meg is tarthatjuk a mentéseket és akkor végeláthatatlan mennyiségben halmozódnak fel adathordozók, ami idővel felesleges költséget és tárolóhelyet jelent.
A harmadik kérdés, hogy milyen adathordozóra végezzük el a biztonsági mentést. A "mentsük el másik mappába is" teljesen felesleges és káoszt okoz, amennyiben a másik mappa ugyan azon a fizikai meghajtón van. Ha egy szerveren, akkor már van értelme, de a biztonsági mentéseket cserélhető adathordozóra végezzük. Erre a célra külön fejlesztettek rendszereket. Ezek a korábban a streamer egységek voltak, amelyek mágnesszalagra rögzítenek. A népszerűségük csökkent, de megbízhatóságuk és könnyű használatuk miatt ma is használják őket. A mentés automatizálható, de hosszadalmas, ezért a ma embere inkább valami gyorsabbat szeretne. A hétköznapokban a pendrive-ra mentést szeretjük, ami elég gyors és a nagy kapacitású eszközök lehetővé teszik, hogy kellő mennyiségű adatot eltároljunk rajta. Azonban a hétköznapi változatok biztonsága nem elég nagy és akár el is lehet veszíteni. A korábbi években az optikai adathordozókra való mentés is elterjedt. Ezek visszaellenőrizve elég jó biztonságot adtak, de időtállóságuk korlátozott. Ez megint csak jelentősen változhat a termék minősége függvényében. A tapasztalat az, hogy néhány évre megfelelő biztonsággal tárulhatunk CD-re, DVD-re. Ha évtizedekben gondolkodunk, akkor speciálisan erre készült, a hétköznapinál sokkal drágább adathordozót kell vásárolnunk és a meghajtónak is jó állapotban kell lennie.
Az adathordozókat tekintve jelentős fejlődés történt az elmúlt évtizedekben. Arra is tekintettel kell lennünk, hogy amikor újra szükségünk lesz a mentett adatokra, akkor lesz-e még eszközünk azok olvasására. Gondoljunk csak a cégeknél floppy-ra mentett adatokra! Ma már nehezen találunk olyan számítógépet, amelybe van egyáltalán floppy-meghajtó.
Feladat
Tekintse át saját gyakorlatát!
- Szokott biztonsági mentést végezni?
- Mit szokott menteni?
- Milyen gyakorisággal?
- Milyen adathordozóra?
- Megfelel ez a gyakorlat hosszú távon is?