MPEG

Mozgóképek tömörítésére kifejlesztett tömörített formátum. Cél a méret jelentős csökkentése volt. Az eredmény veszteséges tömörítés, ami hardverrel és szoftverel is elvégezhető. A minőség elfogadható és ezért széles körben elterjedt. 

1992-ben fogadták el az MPEG1 szabványt, mely PAL rendszerben 25fps mellett 288x352 felbontást biztosít, kb. 1,5 Mbit/s adatsebesség. 

1994-ben az MPEG2-vel jelentősen javítottak a minőségen. 704x576 felbontás teljes képernyős élvezhető képet ad, a tömörítés változtatható 4-15 Mb/s közt. Ezt a tömörítést használja a DVD szabvány és egyes digitális tévéadók. (Magyarországon nem ezt választották) Ki tudja ugyanis szolgálni a HDTV igényeit is.

A DVD estén az adatsebesség 4-9 Mbit/s, a hang 48kHz mintavételezésű. 

1998-ban az internetes átvitelre, multimédiás alkalmazásokra dolgozták ki az MPEG4-et. 4,8kbit/s sebességtől 10Mbit/s-ig képes tartalmakat kódolni kicsi és nagy felbontások esetén is. Ezt használják Magyarországon földfelszíni digitális televíziózásnál (DVB-T). 

Az MPEG4 videóhoz készült  az AAC (advanced audio coding) SONY és Dolby Lab. közös hangtömörítő eljárása, amely az MP3 továbbfejlesztése.

Az MPEG kódolások jellemzője, hogy nagy komoly teljesítményigénye van a betömörítésnél, a kicsomagolás viszont nem igényel erős eszközt. 

Meg kell még említeni  VBR lehetőségét, amely az MPEG2-nél már rendelkezésre áll. Ez a Variable Bit Rate, változó bitsebességű vezérlés, ami a tartalom függvényében változtatja a bitsűrűséget optimalizálva a minőséget és a jó tömörítést.