5. A nemzeti és egyházi ünnepek, iskolai emléknapok és ezek változásai

Az ünnepnek sokféle formája és funkciója létezik, olyan ciklikusan ismétlődő esemény, amely jellemző az adott kultúrára, közösségre, és amelyet egyéni, családi, illetve társadalmi szinten tartunk nyilván.

Régebben, amikor az emberek életét az évszakok, és ehhez kapcsolódóan a mezőgazdasági termelés ciklikus változása határozta meg, az ünnepek is a természeti változásokhoz, jelenségekhez, valamint a munkatevékenységekhez kötődtek. Hosszú időn keresztül a szokások szabták meg az ünnepek, szertartások rendszerét, gyakran a legapróbb részetekig. Meghatározott volt, hogy mit viseltek, mit ettek, hogyan díszítették a környezetüket az ünnepi alkalmakkor. Az egyházi ünnepek rituáléit kézzelfogható előírások szabályozták, az egyéb tradíciók áthagyományozódtak generációra.

Napjainkban az ünnepek szerepe, jelentősége, jellege gyors és nyilvánvaló változásokon megy keresztül, de továbbra is megmaradnak azok az alapvető funkció, melyek nélkülözhetetlenek és semmi mással nem helyettesíthetők.

Bár a hagyomány ma már kevésbé meghatározó e szerepben, mégis jelentős. Pedagógiai szempontból a közösségépítés mellett talán a legkiemelkedőbb funkciója a könnyebb, élethű információátadás, ezáltal a gyorsabb és egyszerűbb befogadás. Ha én magam válok István királlyá, ha 56-os forradalmár leszek, akár csak egy műsor erejéig, akkor örökre az emlékezetemben marad az esemény. Hasonlóan ehhez, a közönségnek is egyszerűbb az elsajátítás, ha nemcsak olvas valamiről, hanem hallja, látja is azt.