Visszajelzés
Megfigyelési szempontok a múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz
A megfigyelések során alkalmazza a tantárgy-pedagógiából ismert eljárásokat, és figyeljen kiemelten a múzeumpedagógia sajátosságaiból fakadó eltérésekre a hagyományos oktatási keretek között zajló folyamatokhoz képest.
Az oktatási folyamathoz kapcsolódó szempontok
A tanítási-tanulási folyamat a múzeumpedagógia esetében nem korlátozódik a múzeumra, mint intézményre, hanem az iskola a és múzeum együttműködésére épül. A megfigyelés során alkalmazza a tantárgy-pedagógiából ismert módszereket, és a következő szempontokra figyeljen:
Az iskolában: motiváció – a tanulók informálása a célról – az előzetes ismeretek felidézése.
A múzeumban: az új ismereteket biztosító jelenségek, folyamatok (tárgyak, műalkotások) bemutatása - a tények, jelenségek sokoldalú elemzése - rendszerezés és rögzítés.
Az iskolában: következtetés és szabályok felállítása - a tanultak alkalmazása (visszacsatolás) - a teljesítmény mérése, értékelés.
A múzeumpedagógia módszerei
A múzeumpedagógiai módszerek illeszkednek a kompetencia-alapú oktatás elvárásaihoz. Figyelje meg, hogy az egyes módszerek esetében melyek azok a momentumok, melyek sajátossá teszik a módszert!
A verbális kommunikáció
A tanítás során alapvető módszer az ismeretek szóbeli közlése. A múzeumpedagógiai fogalakozás során soha nem állhat önmagában, szervesen kapcsolódik egyéb módszertani eszközhöz.
Figyelje meg, melyek azok a helyzetek, tények, melyek miatt jelentősen eltér a múzeumi oktatás a tantermitől! (Pl. sok újszerű vizuális és akusztikus inger, fizikai aktivitás, szokatlan környezet, stb.) Sorolja fel ezeket!
Figyelje meg a szóbeli ismeretközlés jellemzőit! (Pl. felkészült, gördülékeny, életszerű, újszerű, konkrét példákhoz kötött, stb.)
Figyelje meg a magyarázat sajátosságait! (Pl. mennyiben segíti a szabályok, fogalmak, összefüggések megértését, mennyire világosan megfogalmazott, lényegre törő, a tanulók fejlettségi szintjének megfelelő, stb.)
A beszélgetés, mint interaktív ismeretszerzési forma: mennyire pontos, világos, egyértelmű, mennyire késztet gondolkodásra, megfelel-e a a tanulók értelmi szintjének, mindenkinek szól-e, megvárja-e a választ, stb.
A játék, játékosság
A játékosság követelménye a múzeumpedagógia során fokozottan érvényesül. Olyan csoportos tevékenységet jelent, melynek során a résztvevők szereplőként vonódnak be a közösen felépített képzeleti világba, ugyanakkor valós problémákkal találkoznak, ezen keresztül valós tudásra és valós tapasztalatra tesznek szert. A foglalkozásvezető szerepet vállal ebben a játékban ugyanakkor irányítja is azt, a pedagógiai cél érdekében.
Figyelje meg a legfontosabb módszereket a múzeumpedagógiai foglalkozás során! Gondolja át, hogyan tudná ezeket a tapasztalatokat a tantermi folyamatokban is hasznosítani!
Felfedező módszer
Ennek lehetséges változata, amikor írott vagy egyéb segédanyag vezeti végig a gyerekeket a kiállításban, előre megtervezett útvonalon, kérdésekkel, játékos feladványokkal irányítja figyelmüket a múzeumi kiállítás tárgyaira.
Figyelje meg, hogy a módszer alkalmazása során a foglalkozás vezetője mennyire épít a tanulók önállósulási törekvéseire, és hogyan segít kialakítani az önálló gondolkodást.
Gondolja át, hogy melyek ennek a módszernek előnyei és hátrányai!
A szemléltetés
A múzeumi tárgyak rendkívüli motiváló erővel bírnak a gyermekek számára, mert különlegesek, a hátköznapi életben nem találkoznak ilyenekkel, szokatlan a formájuk, „titokzatosak”. Ugyanakkor ezek a tárgyak értékesek, sérülékenyek.
Figyelje meg, hogy a tárgyakat és a tárgyakban rejlő lehetőségeket hogyan használja ki a foglalkozásvezető!
Gyűjtse össze azokat a fejlesztési területeket, lehetőségeket, melyek ehhez a módszerhez sajátosan kapcsolhatók! (Pl. óvatos bánásmód, megőrzés, megvitatás, javaslattétel, becslés, elméletek felállítása, összegzés, jóslás, általánosítás, a szerkezet és a funkció összefüggéseinek felismerése, véleményalkotás, stb.)
Gondolja át, hogyan vihető át ez a módszer az óvodai/iskolai ismeretszerzésbe!
Tantárgyakhoz kapcsolódó önálló feladatmegoldás, irányított kérdések feladatlappal
A múzeumok által kidolgozott feladatlapok kapcsolódnak a kerettantervben megfogalmazott célokhoz és témafelosztáshoz, nyomon követik azt, így segítséget jelent a diáknak, tanárnak egyaránt. A feladatlapokhoz általában egyéb interaktív foglalkozások is járulnak.
Elemezzen egy feladatlapot abból a szempontból, hogy mennyire kapcsolódik szervesen az adott foglalkozáshoz, vannak-e még kiaknázatlan lehetőségek, stb.
Figyelje meg, hogy a felsoroltakon kívül milyen módszerekkel találkozott még! Elemezze ezeket a fentebbi szempontok alapján!
A múzeumi oktatásra jellemző szervezési formák
Figyelje meg a szervezési formákat, jegyezze fel a hasonlóságokat és különbségeket a tantermi oktatáshoz képest! Gondolja át, hogyan hasznosíthatja tapasztalatait a hagyományos oktatási folyamatban!
Pl. frontális oktatás: tárlatvezetés: közös cél: a kiállítás megtekintése; csoportmunka: drámapedagógiai, művészeti tevékenységek, 3 - 4 fős csoportok közös munkában oldanak meg egy kapott vagy vállalt feladatot; egyéni munka: egyéni kutatás, feladatlap megoldása, forráselemzés, a diákok önállóan megoldandó egyéni feladatot kapnak, vagy egymástól függetlenül ugyanazt a feladatot oldják meg, stb.
A múzeumpedagógia eszközei
Figyelje meg, hogy a foglalkozás során mely eszközöket, hogyan használt a foglalkozásvezető! Mennyire voltak ezek funkcionálisak, hatékonyak, érdekesek, stb.
Tárgyi eszközök: pl. természeti tárgyak, gyűjtemények, műtárgymásolatok, metszetek, stb.
Nyomtatott eszközök: tanári kézikönyvek, módszertani segédletek, bibliográfiák, feladatlapok, atlaszok, olvasókönyvek, stb.
Oktatástechnikai eszközök: archív felvételek, filmek, számítógépes oktatóprogramok, interaktív tábla, stb.