Skip navigation

A család szerepe és jelentősége az egyén életében

A család fogalma, nukleáris és kiterjesztett család, házasság és párválasztás, homogámia és heterogámia. Mit jelentettek ezek egy évszázaddal, évtizedekkel ezelőtt és napjainkban.

 

A család fogalmának meghatározása nem egységes, az egyes tudományterületek máshová helyezik a hangsúlyt a kutatások során. Abban egyetértenek, hogy a család lényegében egy dinamikus rendszer, amelyben az elsődleges szocializáció zajlik. Az alapvető funkciók mellett a családtagoknak és a hozzájuk való érzelmi kötődésnek jelentős szerepe van abban is, hogy a gyermek hogyan tapasztalja meg önmagát, illetve szűkebb és tágabb környezetében élő embertársait.

McAdams szerint az ember identitása élete során fokozatosan, narratívumként (történetként) bomlik ki, ahogy egy regényben az első fejezet már magában hordozza a későbbi fejezetek történéseinek alapjait, az események alapjait, amit majd a későbbiek során a szereplők újraértékelnek. Hogy melyek ezek az alapok, és a későbbiek során az egyén hogyan értékeli ezeket, azt azok az egymásba fonódó egységek határozzák meg, amelyekben élünk.

Az első legszűkebb kör a család. Alapvető értékeink, kötődésmintáink, azonosságtudatunk innen származik. Ez nem választható, ebbe beleszületünk. A második, a baráti, lakóhelyi, munkahelyi közösség köre már többnyire választható. Az ország, a nyelv, a nép, a rassz szintén olyan identitás, amibe beleszületünk előnyeivel, hátrányaival, értékrendjével. Történetével végigkísér életünkön.

A gyermek a családban ismerkedik meg először a többiekhez való tartozásának és saját egyéni különbözőségének a jelentésével. A vérrokonságnak a kultúrába mélyen beágyazott a jelentősége, ami ugyan legtöbbször nem fogalmazódik meg, de nagy érzelmi súllyal rendelkezik.

A gyermekeknek a származás sok esetben a kultúrához való tartozást, a hagyományokba való beilleszkedést, a lét folyamatosságának fenntartását, azaz identitásának biztos alapját jelenti.

Identitásunk tehát származásunk ismeretének folyamatosságát igényli. Ahhoz, hogy ne érezzük magunkat kirekesztettnek, szükségünk van egy elképzelhető, szimbolizált történetre származásunkat illetően

Internetes olvasnivaló

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Osiris Kiadó 2006. 11. fejezet

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_bevezetes_a_szociologiaba/ch11.html

 

A család kialakulása, a családformák történelmi változásai In: Magyarország a XX. században Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-2000 II.kötet  V. fejezet

http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/192.html

 

Bodonyi Edit, Busi Etelka, Hegedűs Judit, Magyar Erzsébet, Vizely Ágnes: Család, gyermek, társadalom. A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Bölcsész Konzorcium 2006.

http://mek.niif.hu/05400/05461/05461.pdf