A multikulturális nevelés fogalma

A multikulturális nevelésnek vannak tantervi és tananyagbeli vonatkozásai. A többségi nyelv, történelem, kultúra, művészetek tartalmai mellett, adott esetben ennek részeként a kisebbségi tartalmak is részét jelentik az ismeretanyagnak.

A multikulturális nevelésnek öt dimenzióját különbözteti meg a szakirodalom.

A tartalmi integráció során a pedagógus adatokat, információkat nyújt a különböző kultúrákról, nemzetiségekről, illetve a társadalom szubkulturális csoportjairól, illetve ezen területekről (is) hoz példákat. Ezek a tartalmak nem a törzsanyagtól elkülönítve, hanem annak részeként jelennek meg.

A tudáskonstrukciók szempontjából való megközelítés lényege, hogy a pedagógus a gyermek saját kultúrájából kiindulva, az adott alapnak véve segíti a gyermekek tudáskonstrukcióinak kialakulását.

Az előítélet csökkentése részben a tartalmi tudás, információ és ismeretanyag bővítésén keresztül megy végbe, részben olyan sajátos technikák alkalmazásával, melyek közvetlenül is az empátia, nyitottság, demokratikus szemlélet és értékek kialakulását célozzák (pl. kooperatív technikák, stb.)

Az esélyegyenlőség pedagógiája akkor valósul meg, ha a pedagógus azért használ különböző technikákat, módszereket, mert ezzel a különböző nemzetiségi és/vagy kulturális csoportokból, vagy különböző társadalmi csoportokból származó tanulók iskolai eredményességét akarja növelni.

Az iskola kultúrája és szervezete abban az esetben felel meg az oktatás európai dimenziója fogalmának, vagyis akkor valósul meg a multikulturalitás, mint pedagógiai személet követelménye, ha az integrált nevelés mellett az intézmény légköre, fizikai környezete, a pedagógusok attitűdje és elvárásai, a tananyag és a segédanyagok, tankönyvek kiválasztása mind tudatosan segíti az adott közös célt.