Skip navigation

I.2.7. A modern nemzetállamok kialakulása

Az európai modern iskolarendszerek létrejöttéhez – a fentebb bemutatot tényezőkön kívül – jelentős mértékben hozzájárultak azok az államépítő politikai törekvések, amelyek a nemzetállamok fokozatos kialakulásában öltöttek testet. Ezek formálódó európai állam-kezdemények igényt tartottak az egyén – a hasznos, jó alattvaló – cselekvő közreműködésére a nemzetállammá válás folyamatában. Ehhez kiterjedt nevelésre, elsőorban népnevelésre és –oktatásra volt szükség. Érdemes felfigyelni arra a jelenségre, hogy általában éppen azon országok törekedtek egységes, felülről irányított iskolarendszer és felügyeleti rendszer kiépítésére, amelyek a fejlődésben – politikai okok, vesztes háborúk vagy gazdasági kríziksek miatt – háttérbe szorultak. Egy-egy háborús vereség vagy a fejlődésben előbb járó országokkal való lépéstartás igénye gyakran ösztönözte ezeket az államokat arra, hogy az oktatásügy fejlesztése, az egyének jó állampolgárrá nevelése, és erejük mozgósítása révén mozgósítsák tartalékaikat. A kötelező népoktatás bevezetése, az iskolarendszerek „felülről történő” kiéítése is ezt a célt szolgálta (pl. Poroszország vagy Magyarország esetében). A politikai-gazdasági fejlődés centrumában levő országokra ez a kényszer nem vagy csak megkésve hatott, a népoktatás rendszere ezekben „alulról” szerveződött, az egyházak, a községek és az egyének népiskola-alapító buzgalmára épült. (Példa erre Anglia, ahol az állam sokáig nem törekedett az egyházi vagy magánkézben levő iskolák ellenőrzésére.)