Skip navigation
Az alábbi mesék közül melyik alkalmas arra, hogy az irodalmi foglalkozást vizuális tevékenységgel kössük össze?
Beállítás 1
a. Zelk Zoltán: Ákombákom
Beállítás 2
b. Tóthárpád Ferenc: A három paca
Beállítás 3
c. Weöres Sándor: Pletykázó asszonyok
Beállítás 4
d. Illyés Gyula: Mozdony
Rossz
Helyes
Az alábbiak közül melyik nem jelöl meg egyetlen fő mondókacsoportot sem:
a. Dajkarímek, ölbéli mondókák
b. Jeles napokhoz kötődő mondókák
c. Gyermekmondókák
d. Társas élettel kapcsolatos mondókák
Zóka Katalin cikke alapján ismerje meg, hogy Mérei Ferenc és Binét Ágnes milyen egyezéseket találtak a mesei motívumok, fordulatok és a gyermekek pszichés fejlődése között (http://olvasas.opkm.hu/index.php?menuId=125&action=article&id=808). Az alábbiak közül melyik megállapítás nem szerepel az egyezések között?
a. „minden minden lehet” motívuma és az „átváltozás”– a gyermek játékában, gondolkodásában minden bármivé alakulhat és visszaváltozhat, így kompenzálja kiszolgáltatottságát.
b. „katarzis”– a külső élményekhez kötődéstől, a valóság szorításából való megszabadulást a gyerekek különösen intenzíven képesek megélni, ezért különösen nyitottak a mesék csodákkal átitatott világára.
c. „ellentétek preferenciája” – a gyerek a feltűnően eltérőt tudja megkülönböztetni, az átmeneteket, fokozatokat, az ambivalenciát még nem érzékeli, egy kétpólusú mérce szerint tudja a különbségeket megragadni.
d. „ismétlés folyamatossága és biztonsága” – a mese egyik legfontosabb szerkezeti és cselekményépítő eleme az ismétlés (kezdő- és záróformulák, sztereotip kifejezések, ismétlődő szerkezeti elemek (próbatételek), melyek megkönnyítik a gyermek számára a cselekmény követését és az átélés folyamatosságát