Skip navigation

Vegyes csoport

Osztatlan csoport esetében éves tervünkben két korosztályra gyűjtsünk és tervezzünk meséket és verseket: az kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az ilyen csoportoknál is vegyük figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait, igényeit, érdeklődési körét, fejlettségi szintjét. Heti két (új vagy ismétlődő) mesét tervezzünk, külön a két korosztálynak.

Az irodalmi élménynyújtást kötetlen formában szervezzük, a nap folyamán bármikor, amikor a hangulat, az aktivitás lehetővé teszi. A kicsiknek mindenkor kötetlen a szervezeti forma a megfelelő (ezen a nagyok is részt vehetnek). A nagyoknak szervezett mesén a nagyok számára a tevékenység „közvetve kötelező”, azaz arra kérjük őket, hogy az ő meséjüknél mindenkor személyes részvétellel vegyenek részt. A kicsik is természetesen odajöhetnek, de választhatnak csendes játékot is. Pihenés előtt minden nap meséljünk a gyerekeknek olyan meséket, melyek az alváshoz szükséges nyugalom, hangulat megteremtéséhez hozzájárulnak. Ha több mesét mesélünk, akkor vegyük előre a kicsiknek valót, majd a (csak később vagy nem is alvó) nagyoknak mondjunk akár többet, meseregényt, hosszú tündérmesét stb. További lehetőség, hogy a mesélő kedvű nagyobb gyerekek alvás előtt (vagy más alkalommal) előadják a fantáziájuk által vezérelt vagy a már megismert meséket.

Megfelelő számú, méretű, tartalmú könyvet biztosítsunk a gyermekeknek, amelyek természetes spontán lehetőségeket biztosítanak az akár mikrocsoportos kezdeményezésekre.

A verseket is úgy válogassuk, hogy a különböző korosztályoknak legyen választási lehetőségük, mit tudnak, vagy mit szeretnének megtanulni, vagy csak meghallgatni. A kicsik egyszerű mondókáit, verseit rendszerint mindenki mondogatja, megtanulja; adott esetben a nagyok szívesen élik újra a korábbi, előző évi irodalmi élményeiket. A nagyok verseit a kicsik csak meghallgatják, a nagyok pedig el is sajátítják a különböző kezdeményezések, verselgetések során. A kicsik számára a nagyobb gyerekek előadása szolgálhat mintaként, a nagyoknak pedig sikerélményt jelenthet a kicsik figyelme. Gyakran előfordul, hogy a jó képességű, érdeklődő kisebb gyermek is megtanulja, mondogatja a nagyok versét, vagy annak érdekes részleteit.

Játékidő alatt a gyermekek spontán kezdeményezésére vagy az óvópedagógus direkt kez­deményezésére lehetőséget adhatunk a dramatizálásra, bábozásra, az élményfeldolgozás különböző formáira. A dramatizálás során a főszerep a nagyoké lehet, ugyanakkor a kicsik is szívesen vesznek részt a „tömegjelenetekben”, egyszerű szerepekben, esetleg komplexebb megszólalást nem igénylő „díszletként”. Az is lehetséges szervezési forma, hogy egy színházas játék keretében a kisebbek mint „nézőközönség” követik és élvezik a nagyobbak előadását. [1]


[1] Timárné Hunya Tünde: Az irodalmi alkotások i.m. 

Feladat

Készítsen vegyes életkorú csoportra negyedéves (őszi) irodalmi anyaggyűjtést!

A csoportkohézió megteremtésének egyik módja vegyes csoportban.

A 3–4 évesek meseanyagát előadó
nagyobbakat szívesen fogadják a kisebbek.
(Foglalkozásvezető: Gyekiczki István Győzőné)

Feladat

A mozgóképanyaggal kapcsolatos feladatok:

  1. Fogalmazza meg, a 13-as videó alapján,  miért jó, ha a nagyobbak a kicsiknek báboznak, mesélnek?
  2. Figyelje meg az óvodapedagógusok támogató attitűdjét a nagyok, kicsiknek való bábozása során! Hol helyezkedik el? Mi a szerepe?