II.3.5. Mihez kezd(j)ünk a digitális szöveggel?

A számítógépek használatának a fejezet elején emlegetett ambivalenciája, mint említettük, egyrészt a gépekhez való viszony kultúrtörténetébe illeszthető be, másrészt viszont szemléleti kérdés, vagy ha úgy tetszik, a lépték problémája. A klasszikus irodalomtudomány módszertana ugyanis a close reading-re, a szoros olvasás metodikájára épült, azaz alapvetően néhány szerző, néhány szövegének vizsgálatára, míg a számítógépek használatának sajátszerűségei, amint arra már Busa munkája is példa, alapvetően nagy méretű korpuszok vizsgálatát feltételezi.[1] Franco Moretti a distant reading, távoli olvasás fogalmát használja az ilyen típusú megközelítésekre, hangsúlyozva, hogy az egyedi szövegtől eltávolodva olyan redukciós és absztrakciós eszközöket nyerünk, amelyek a tudás speciális, a konkrét szöveg realitása felől nem észlelhető formáját kínálják, olyan trendeket, mintázatokat fedezhetünk fel, amelyek új tudáshoz juthatunk a szöveg alatti (pl. témák, trópusok) és feletti szintekről (műfajok, korszakok, az irodalom ökoszisztémája”).[2] A két megközelítés tehát nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. A távoli olvasás klasszikus eredménye például a régi magyar versre jellemző izoszabály felismerése.[3] A Répertoire de la poésie hongroise ancienne (RPHA) magukat az egyes szövegeket nem tartalmazza, de adataikat, így a rímképletüket is, igen. Az izoszabály irodalomtörténetileg releváns kijelentéséhez nem szükséges az egyedi szöveg. Sőt, a szabály felismeréséhez csak az adatbázisra volt szükség, a szövegek elolvasására végső soron nem.

Az alábbiakban a teljességre nem törekedve egy-egy, a filológiai munkát segítő szoftver, projekt elérhetősége és rövid leírása található. A lista elkészítésekor a korábbiakban idézett szakirodalomra, valamint az Andrew W. Mellon Forundation által támogatott Digital Research Tools elnevezésű projekt anyagaira támaszkodtam.

• CollateX. Software for Collating Textual Sources – az Interedition elnevezésű európai COST-programban készült szoftver, amely egy szöveg több variánsának automatikus összehasonlítását végzi el, és a talált hasonlóságok, különbségek vizualizációjával támogatja a szöveg stemmájának megalkotását
• RStudio – nyílt forráskodú szoftver az R programnyelvhez, amely számos, az irodalmi szövegkorpuszok vizsgálatakor használatos kiegészítő programcsomagot tartalmaz[4]
• TAPoR – a Canada Foundation for Innovation és a McMaster University Faculty of Humanities támogatásával fejlesztett online szövegelemző szoftverek gyűjteménye

Versioning Machine – a TEI Guidelinesszal összhangban kódolt szövegvariánsok megjelenítését és összehasonlítását támogatja. Ezen alapul a Petőfi Irodalmi Múzeum Digiphil projektjének megjelenítője