IV.3.3. Nyelvi összetevők + metrikai szabályok

Fogadjuk el, hogy a vers egy elem- és egy szabálykészlet kapcsolata, ahol a szabályok segítségével elrendezett elemkészletből megfelelésrendszer jön létre. Mivel kikötöttük, hogy a vers nyelvi anyagból létrehozott szerkezet, azt is beláthatjuk, hogy építőelemei (vagyis összetevői) mind nyelviek kell hogy legyenek. Ha a metrumot összetevők és szabályok kapcsolataként fogjuk fel, akkor a „verssor”-hoz vagy a „versszak”-hoz hasonló egységek nem összetevőknek, hanem már a szabályrendszer létrehozta szerkezetrészleteknek tekintendők, leírásukat tehát nem az összetevők között, hanem a szabályrendszer felől érdemes megkísérelni.

A Jakobson–Lotz kidolgozta, Horváth Iván által megbírált modell ilyen átfogalmazásának előnye, hogy egyazon elméleti keretben képes leírni a nyelvi anyag bármilyen szintű és fajtájú ismétlődését. Igaz ugyan, hogy a Horváth Iván javasolta megkülönböztetés következetes rendszert hoz létre, de ebben a rendszerben a nyelvi jelek ismétlődésén alapuló szerkezetek nem lesznek értelmezhetőek.