III. 4. Feladatok és kérdések a Retorika című fejezethez

1. Olvasmányaiból idézze fel, mit jelent a retorika és a logográfus kifejezés!

2. Válassza ki, melyik idézet melyik megismert beszédnemhez tartozik!

            2.1. „Én vagyok a magyarság / Csöndes, nemes folyója,/ Anyám csupán ez ország/ És ringatóm e róna.”  (Részlet Juhász Gyula A Tisza című verséből.)

            2.2. „Ó, én kegyelmes Istenem, / Mely igen megverél engem; / Kegyelmezz meg már énnekem,/ Ne hagyj bűnömben elvesznem.

            Nem tagadom, mert vétkeztem, / Hitemet gyakran megszegtem, / Rút, fertelmes volt életem, / Kiért ím lám megfizettem.” (Balassi Bálint: Ó, én kegyelmes Istenem… kezdetű versének első két strófája)

            2. 3. „Talpra magyar, hí a haza! / Itt az idő, most vagy soha! / Rabok legyünk vagy szabadok? / Ez a kérdés, válasszatok…” (Részlet Petőfi Sándor Nemzeti dal című verséből)

3. Egészítse ki az alábbi ábrát az elsajátított retorikai beszédnemekkel és azok fajtáival!

4. Mutassa be, mit olvasott a retorika történetéről! Röviden vázolja fel a fontosabb állomásokat, személyeket!

5. Ismertesse a retorika beszédnemeit, és hozzon új példákat mindegyikre az irodalmi ismeretei alapján!

6. Idézze fel, mit jelentenek az alábbi retorikai kifejezések!

genus honestum; genus humile; genus admirabile

7. Mutasson rá, hogy miben különböznek az itt tárgyalt genusok az előző fejezetben szintén genusokként tárgyalt beszédnemektől!

8. A fejezetben megismerte a beszéd státuszát és a közönség szempontját figyelembe vevő öt retorikai fokozatot. Ezek alapján melyik fokozatba sorolná az alábbi verset?

Miért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!

Miért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.

(József Attila, Két hexameter)

9. Az elsajátított ismeretei alapján a beszéd státusza és a közönség szempontjai szerint milyen retorikai fokozatba sorolná Petőfi Sándor Füstbe ment terv című versét? Mutasson rá azokra a pontokra a szövegben, amelyek érveit alátámasztják!

10. Magyarázza el, miben áll a kimondhatatlanság-toposz lényege! Irodalmi ismeretei alapján keressen még olyan verset, amelyben szerepel a toposz!

11. A fejezetben példával szemlélve megismerhette a gradatio és a detractio alakzatait. Melyik fogalom mit takar?

12. Gradatio vagy detractio található az alábbi idézetekben?

12.1. „Lélek az ajtón se be, se ki!” (Arany János: Tetemre hívás)

12.2. „Tanulj dalt zengő zivatarról, / Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl;…” (Vörösmarty Mihály: A vén cigány)

12.3. „Meddig lesz még úr a betyárság / és pulyahad mi, milliók?” (Ady Endre: A magyar jakobinus dala)

13. 1. Keresse ki a Magyar Elektronikus Könyvtár felületén Petőfi Sándor Minek nevezzelek? című versét!

13.2. Az eddigi ismeretei alapján elemezze retorikai szempontból a verset! Térjen ki arra, mely beszédnembe sorolná, illetve mutassa be, hogy milyen ismert toposzok, retorikai alakzatok és szóképek találhatók benne!

14. József Attila Arany című versének elemzésében olvashatott a személyi érvekről. Idézze fel, milyen személyi érveket ismer! Olvassa el az alább található idézetet Arany János Toldi című művéből, majd keressen benne minél több példát a személyi érvekre!

Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon,
Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.
   Rémlik, mintha látnám termetes növését,
Pusztító csatában szálfa-öklelését,
Hallanám dübörgő hangjait szavának,
Kit ma képzelnétek Isten haragjának.

Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton,
Nem terem ma párja hetedhét országon;
Ha most feltámadna s eljőne közétek,
Minden dolgát szemfényvesztésnek hinnétek.
   Hárman sem birnátok súlyos buzogányát,
Parittyaköveit, öklelő kopjáját,
Elhülnétek, látva rettenetes pajzsát,
,És, kit a csizmáján viselt, sarkantyúját.'

15. Az olvasottak alapján mutassa be, mely alakzatra épít az alábbi idézet! Jellemezze az alakzatot!

„Gördítsük le hát a /titokról a követ: / vénséges vén pince / mélyén ül a követ.”

(Kányádi Sándor: Az elveszett követ)

16. Idézze fel, mi jellemző az intertextualitásra!

17. A fejezetben olvasottak alapján mely definíció a metonímia, és melyik a szinekdoché?

A. Névcserére épülő szókép. A névcsere alapja a rész-egész viszony.

B. Névátvitelen alapuló trópus, amelyben a név a térbeli, az időbeli, az anyagbeli vagy ok-okozati kapcsolaton keresztül más jelentést vesz fel.

18. Alkalmazza a fejezetben megtanult két szóképet, és mutasson rá, melyik idézetben találkozunk metonímiával, melyikben szinekdochéval!

18.1. „Európa csendes, ujra csendes, / Elzúgtak forradalmai… / Szégyen reá! lecsendesűlt és / Szabadságát nem vívta ki.” (Petőfi Sándor: Európa csendes, ujra csendes…)

18.2. „Mondd, mit érlel annak a sorsa, / akinek nem jut kapanyél; / kinek bajszán nem billeg morzsa, / ki setét gondok közt henyél…” (József Attila: Mondd, mit érlel…)

18.3. „De a basa még él mennykő nagy hasával, / S Kukoricza Jancsit célozza vasával.” (Petőfi Sándor: János vitéz)

19. Az elsajátított retorikai eszköztár alapján vesse össze Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét Esterházy Péter elemzett szövegrészletével! Külön térjen ki azokra a pontokra, ahol intertextuális kapcsolatot fedez fel a két szöveg között! Beeszélje meg hallgatótársaival az észrevételeiket, ütköztessék érveiket!