Bevezetés a nőnevelés történetébe

• Bevezetés a nőnevelés történetébe
• ELŐSZÓ
• BEVEZETÉS
• 1. LEÁNYOK NEVELÉSE AZ ÓKORBAN
  • Kérdések és feladatok
• 2. KORAI KERESZTÉNYSÉG ÉS A NŐNEVELÉS
  • Kérdések és feladatok
• 3. A KÖZÉPKORI NŐK NEVELÉSE
  • 3.1. Nézetek a nőnevelésről
  • 3.2. Nőnevelés a kolostorokban
  • 3.3. A nemesi származású lányok nevelése
  • 3.4. Leánynevelés a városokban
  • Kérdések, feladatok
• 4. HUMANISTA NŐNEVELÉSI PROGRAMOK
  • 4.1. Vittorino da Feltre és Leonardo Bruni
  • 4.2. Rotterdami Erasmus
  • 4.3. Juan Luis Vives
  • Kérdések és feladatok
• 5. REFORMÁCIÓ ÉS NŐNEVELÉS
  • 5.1. Luther nézetei a nőnevelésről
  • 5.2. A pietizmus a nőnevelésről
  • Kérdések és feladatok
• 6. KATOLIKUS NŐI TANÍTÓRENDEK
  • 6.1. Orsolyiták
  • 6.2. Angolkisasszonyok
  • Kérdések és feladatok
• 7. NŐKRŐL ALKOTOTT KÉP ÉS NŐNEVELÉS A KORAI ÚJKORBAN
  • 7.1. Fénelon a nők nevelhetőségének korlátairól
  • 7.2. Egy tudós nő a 17. században: Anna Maria van Schurmann
  • 7.3. Poullain de la Barre radikális nőnevelési programja
  • Kérdések és feladatok
• 8. NŐNEVELÉS A 18. SZÁZADI EURÓPÁBAN
  • 8.1. Német nyelvterületek
    • 8.1.1. Falusi lányok nevelése: Eberhard Rochow
    • 8.1.2 A nők művelődése
    • 8.1.3. Theodor Gottlieb von Hippel
    • 8.1.4. Az édesanya apoteózisa Pestalozzi pedagógiájában
  • 8.2. Franciaország
    • 8.2.1. A nők helyzete
    • 8.2.2. Zsófia, az ideális feleség
    • 8.2.3. Lányiskoláztatás és reformporogramok
  • 8.3. Anglia
    • 8.3.1. Az iskolaügy helyzete és a nőnevelés képviselői
    • 8.3.2. A korabeli nőnevelés két kritikusa: Catharine Macaulay és Mary Wollstonecraft
  • 8.4. Magyarország
    • 8.4.1. A nőkről alkotott kép változása 18. században
    • 8.4.2. A nők művelődése és irodalmi tevékenysége
  • Kérdések, feladatok
• 9. A „HOSSZÚ” TIZENKILENCEDIK SZÁZAD
  • 9.1. Reformirányzatok a századfordulón: filantropizmus és neohumanizmus
    • 9.1.1. A filantropisták: Basedow, Campe, Rudolphi
    • 9.1.2. A neohumanisták: Amalia Holst és Betty Gleim
  • 9.2. Schleiermacher a nők társadalmi szerepének lehetséges változásairól
  • 9.3. Nőnevelés Magyarországon, a „hosszú” 19. században
    • 9.3.1. Erkölcsnemesítő kézikönyvek és folyóiratcikkek nőképe (1789-1827)
    • 9.3.2. Fáy András nőnevelési reformelképzelései
    • 9.3.3. Brunszvik Teréz a nőnevelésről
    • 9.3.4. Hazai nőnevelő intézetek
    • 9.3.5. Az iskolarendszerű leányoktatás fejlődése
    • 9.3.6. Viták a nők neveléséről, iskoláztatásáról
  • Kérdések és feladatok
• 10. A NŐKÉP ÉS A NŐNEVELÉS ALAKULÁSÁNAK FŐBB CSOMÓPONTJAI A 20. SZÁZADBAN
  • 10.1. Reformmozgalmak és női életmód a századfordulón
  • 10.2. Női szerepek az első világháborúban
  • 10.3. A nőkép és az életmód változása a két világháború között
  • 10.4. Nőképek és női szerepek Magyarországon a két világháború között
  • 10.5. A nők iskoláztatása és társadalmi karrierlehetőségei Magyarországon a század első felében
  • 10.6. A nők helyzete és iskoláztatása Európában a második világháború után
  • 10.7. A nők helyzete, társadalmi szerepei és iskoláztatása Magyarországon a második világháború után
    • 10.7.1. A jogi keretek átalakulása
    • 10.7.2. Oktatás-nevelés, felkészítés a társadalmi szerepekre
  • Kérdések és feladatok
• IRODALOM