4. Iskolai szorongás
A tanulás összekapcsolódhat a megelégedettség, az öröm érzésével, Csíkszentmihályi (2010) szerint akár egy „csúcsélmény” (flow) is létrejöhet, mely lendületet adhat a további tanulási folyamatnak. Azonban azt is megfigyelhetjük, hogy a kedvezőtlen élettapasztalatok hatására szorongás jelentkezhet az iskolai munka során. Ilyen kedvezőtlen tapasztalat lehet, amikor túlzottan magasak a követelmények a diákkal szemben, és úgy érezheti, hogy elveszti szülei szeretetét, hogyha nem hozza a kívánt teljesítményt. Előfordulhat akkor is, hogyha megszégyenítést, vagy sorozatos kudarc érte az iskolában, vagy az iskolán kívül, melynek szintén negatív hatása lehet a későbbi teljesítményhelyzetekhez való viszonyára.
A szorongás egy olyan állapot, melyet feszültség, nyugtalanság, bizonytalanság jellemez. A szorongás optimális szintje teljesen normális reakció egy feszültséggel, stresszel teli helyzetben, azonban a túlzott mértékű aggodalmaskodás teljesítménycsökkentő hatású is lehet.
Szorongás debilizál és facilitál
Ennek alapján beszélhetünk debilizáló és facilitáló szorongásról. A facilitáló szorongás pozitív hatással lehet a teljesítményre, serkentheti azt, egy optimális szintű izgalmi állapottal társulva lendületet adhat a tanulási folyamatnak. Ezzel szemben a debilizáló szorongás ronthatja a teljesítményt, teljesen leblokkolhatja a tanulót, melynek következtében még az elsajátított anyagot sem tudja visszaadni.
A szorongó diákokra jellemző, hogy teljesítményhelyzetben úgy érzik önértékelésük veszélyben van, ezért ilyen szituációkban még intenzívebben kezdenek el szorongani, nem hisznek abban, hogy elegendő tudással rendelkeznek, ezért inkább kitérnek a teljesítményhelyzetek elől, ezáltal megvédik magukat az esetleges kudarcoktól.
A kudarcoktól szorongó tanuló egy tényleges sikertelenséget is hajlamos saját alkalmatlanságával magyarázni (pl.: Buta vagyok, nincsen érzékem a matekhoz). Ezzel szemben siker esetén inkább külső, környezeti tényezőket tesz érte felelőssé (pl. túl könnyű volt a feladat, szerencsém volt). Ezáltal minden alkalommal a saját magáról kialakított kedvezőtlen képet megerősíti.
A következő ördögi kör alakulhat ki a szorongó diákok fejében:
Most részletesen bemutatjuk ezeket a tényezőket:
- Negatív belső dialógus: a kudarctól szorongó diákok gyakran folytatnak lekicsinylő, negatív belső párbeszédeket (pl.: nem leszek képes rá, a tanár úgyis olyat fog kérdezni, amit nem tudok)
- Kedvezőtlen belső kép: gyakran látják maguk előtt, hogy ott állnak felelés közben és elakad a szavuk
- Irreális célkitűzések: irreálisan magas vagy alacsony célokat tűznek ki maguk elé, hogy megvédjék magukat az esetleges sikertelenségtől
- Gyakran rossz a hangulatuk, a félelem, kétségbeesés lesz rajtuk úrrá.
- Könnyen elkalandoznak a feladatvégzéstől, olyan tevékenységeket folytatnak, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül a megoldáshoz. Tanulási stratégiáik nem hatékonyak.
- Kerülik a tudásuk ellenőrzését. Nem szeretik az önellenőrző teszteket, gyakran találnak kifogást, hogy miért nem tudnak a tanulással foglalkozni.
- Vizsgahelyzetben könnyen izgatottá válnak, gyakran rosszabb jegyeket szereznek, mint amilyeneket képességeik és lehetőségeik alapján elérhetnének.
A negatív belső képeket és dialógust tudatos gyakorlással, odafigyeléssel ki lehet javítani, illetve tudatosítani lehet a személynek önmagában, hogy ezek a gondolatok nem vezetnek eredményre különböző teljesítményhelyzetben. Ehhez mindenféleképpen szükség van egy nagyfokú önreflexióra és tudatosításra.
Feladat
Gondolja végig, hogyan lehetne a negatív belső képeket csökkenteni! Próbálja meg kiegészíteni a következő táblázatot, melynek célja egy negatív belső párbeszéd megváltoztatása!
Szorongásos rendellenességek
A következőkben olyan szorongásos rendellenességeket gyűjtöttünk össze, melyek az iskolai életre jelentős hatást gyakorolnak. Ezek a szorongásos magatartási zavarok a sikeres, egészséges életvezetést akadályozhatják, amelyek esetében a gyermek olyan kóros viselkedési tüneteket produkál, melynek célja a szorongás elleni védekezés (Ranschburg, 1998).
Teljesítményszorongás
Iskolában jelentkező magatartási zavar, melyben megnyilvánulhat a siker utáni vágyakozás, kudarctól, szeretet elvesztésétől való félelem. Gyakran megfigyelhetjük, hogy a teljesítményszorongó gyermek a kudarcot akarja elkerülni, mert fél, hogy szülei szeretetét elveszti. Olyan családban nő fel, ahol túlzottan magasak az elvárások vele szemben, klinikai tapasztalatok alapján gyakrabban fordul elő elsőszülött lánygyermekeknél.
Két csoportot különböztetünk meg a teljesítményszorongás alapján. Az első csoportba tartozik az a gyermek, aki átlagos intelligenciával rendelkezik. A szorongása akadályozza az iskolai munkában, elsősorban szóbeli feleleteknél blokkol le. A második csoportba tartoznak azok a gyerekek, akik magasabb intelligenciával rendelkeznek. Jellemzőjük a túltanulás, gyakran adnak sztereotip válaszokat, váratlan helyzetekben könnyen zavarba jönnek.
A kezelés során alkalmaznak relaxációs módszereket, hangsúlyozzák a szülőkkel való együttműködést, az elvárások közös megfogalmazását és az egyénre szabott számonkérést.
Feladat
Látogasson el a következő honlapra, ahol a relaxációs technikák közül az autogén tréninget kipróbálhatja! https://www.youtube.com/watch?v=eo2-2TQVT0A
Próbálja ki a módszert a következő vizsgájára való felkészülés előtt, amikor különösen nagy feszültséget, szorongást érez!
Generalizált szorongás
A szorongó gyermeket állandó szorongás, aggodalmaskodás jellemez. Nem bízik magában, állandó vigasztalást igényel. Iskolai csoportjába nehezen illeszkedik be, gyakran népszerűtlenek, kevés baráti kapcsolatuk van. Klinikai tapasztalatok alapján olyan családokban gyakoribb ahol szeretetmegvonással büntetnek. Kezelésében hasznosak lehetnek a relaxációs technikák, azonban hogyha felnőttes elemek is megjelennek viselkedésében, például inkább felnőttek társaságában érzi jól magát, akkor áthúzódhat felnőttkorra is.
Szeparációs szorongás
Abban az esetben beszélünk szeparációs szorongásról, mint magatartási zavarról, hogyha a 4 évesnél idősebb gyerekek szorongás jeleit mutatja anyja távollétében. Jelei lehetnek, hogy nehezen szakad el az anyjától, reggelente fáj a feje, hasa, testi tüneteket produkál. A beszoktatás idején teljesen egészséges a szeparációs szorongás, azonban ennek meg kell szűnnie. Kisiskoláskorban figyelhetjük meg általában, amikor ismét új környezetbe lépnek a gyerekek, azonban ennek előjelei már óvodáskorban is tapasztalhatóak. Az iskolaérettségi vizsgálatok azonban segítik feltérképezni ennek lehetőségét, így időben segítséget, tanácsot kaphatnak a szülő a probléma kezelésére szakemberektől. Hátterében állhat az anyai szerep bizonytalansága, házassági konfliktus vagy válás. Klinikai esettanulmányok tapasztalatai azt mutatják, hogy az iskolafóbia hátterében is gyakran a szeparációs szorongás áll.
Az iskolafóbiáról bővebben itt olvashat.
Önellenőrző kérdések
- Mit nevezünk szorongásnak?
- Hogyan befolyásolhatja a szorongás az iskolai teljesítményt?
- Mutassa be a kudarcoktól való szorongás összetevőit!
- Hogyan, milyen módszerekkel enyhíthető a szorongás?
- Mi jellemzi a teljesítményszorongó gyermeket?
Felhasznált irodalom
- Metzig, W. és Schuster, M. (2003): Tanuljunk meg tanulni! A tanulási stratégiák hatékony alkalmazásának módszerei. Medicina, Budapest.
- Csíkszentmihályi, M. (2010): Flow-Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
- Ranschburg, J. (1998): Pszichológia rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.