VIII. Iskolai agresszió, intervenciós lehetőségek
A fejezet célja
A hallgatók részletesen megismerjék az iskolai zaklatás jelenségkörét hazai és nemzetközi kutatások fényében. Képet kapjanak arról, hogy az iskolai zaklatás kialakulásában milyen tényezők játszanak szerepet, megismerjék a zaklatásban érintett személyek tulajdonságait, motivációit. Képesek legyenek az iskolai zaklatás visszaszorítására szolgáló prevenciós és intervenciós programokat értékelni, melyek alapját képezhetik egy iskolai intervenciós program kidolgozásának.
Agresszió meghatározása
„Agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést, amelynek indítéka, hogy – nyílt vagy szimbolikus formában – valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon.” (Ranschburg, 2012, 89 o.)
Az agresszív, támadó viselkedés nem kizárólag emberi sajátosság, hanem az állatvilágban is fellelhető jelenség. Erre vonatkozóan agresszívnek minősül egy állat viselkedése, ha az közvetlenül nem szolgálja az önfenntartást, és arra irányul, hogy azonos fajú társuknak ártalmat okozzanak.
Az agresszió nélkülözhetetlen eleme életünknek, szinte minden életterületen találkozhatunk vele; családokban, formális-informális közösségekben, óvodában, iskolában, kollégiumokban. Ezért nagyon fontos foglalkoznunk vele, mivel a rosszul kezelt vagy a sehogyan sem kezelt agressziónak számos negatív hatása van az emberi kapcsolatokra. Megronthatja, eltávolíthatja egymástól az embereket, és az ellenségeskedés az iskolában például oda vezethet, hogy csökken a diákok tanulási motivációja, iskolai teljesítménye. Egy negativisztikus hangulat, ellenséges légkör pedig teljesen elmérgesítheti az egész pedagógiai környezetet.
Van néhány hibás elképzelés az agresszió megjelenésével kapcsolatban, amely sokszor előkerül a köztudatban (Vajda, 1999), mint például az, hogy az agresszív magatartást önmagában elítélendőnek tartjuk. Ez a hozzáállás azért sem helyénvaló, mivel megfigyelhető, hogy nincsen olyan személy, akiből ne lehetne agresszív, támadó viselkedést kiprovokálni, valamilyen frusztráció vagy sérelem hatására. De az agresszív magatartás megítélését mindig befolyásolja az a szociális, társadalmi környezet, ahol élünk. Az adott szituáció, társadalom, kultúra normáit, szokásait, jellemzőit mindig fontos figyelemmel kísérnünk mielőtt valakiről ítéletet alkotunk. A másik téves elképzelés, a géneket teszi felelőssé az agresszió megjelenéséért, és ennek következtében semmit sem tehetünk ellene, mivel mindenkiben megvan az agressziót kiváltó gén. Azonban az agresszió szerepének változása, és megnyilvánulási formáinak sokrétűsége cáfolja ezt a hiedelmet. Harmadrészben pedig a férfi nemi hormon, a tesztoszteron, felelős a támadó viselkedés megjelenéséért, azonban már egészen kis gyermekeknél is megfigyelhetőek agresszív megnyilvánulások.
Az emberi agresszió típusainak osztályozása sokféle képet mutat, azonban néhány leggyakrabban megjelenő agresszió fajta a következő (Csányi, 1999):
- Rangsorral kapcsolatos agresszió: célja a csoporton belüli hierarchia létrehozása. Minden lénynek alapvető szükséglete, hogy egy csoporton belül megtalálja a helyét, és beilleszkedjen a közösségbe.
- Territoriális agresszió: az állatvilágban is ismert, veleszületett térfoglaló viselkedés jelei már 2 éves korban is megfigyelhetők, és a későbbiekben is fennmarad a saját személyes terünk védelmének, megjelölésének érdekében.
- Tulajdonnal, birtoklással kapcsolatos agresszió: a saját tulajdon védelme már kisgyermekkorban megjelenik. Az agresszió első jelei kb. 1.5-2 éves kortól megfigyelhetők, majd az életkor előrehaladtával a nyílt megnyilvánulások egyre csökkennek, és helyükbe konstruktív védekező formák lépnek.
- Frusztrációs agresszió: a személyes cselekvési szabadságban való akadályozás következtében megnyilvánuló agresszió gyakran nemcsak az agressziót kiváltó személy ellen irányulhat, hanem áttevődhet más helyzetekre, személyekre is.
- Explorációs agresszió: az új környezet felderítése, a próbálgatások, kísérletezések minden új helyzetbe kerüléskor megfigyelhetők (pl.: a diákok új tanár érkezésekor kipróbálják, hogy meddig lehet vele „elmenni”, mekkora a tűrőképessége)
- Szülői agresszió: célja a viselkedés befolyásolása és szabályozása
- Nevelői agresszió: bonyolult viselkedésformák megtanítása során alkalmazott nevelési forma (pl.: legyintés, kioktatás, fegyelmezés)
- Normatív vagy morális agresszió: normák, szabályok betartatása a csoporton belül
- Agresszió a kívülállókkal: külső csoportba tartozó személyek ellen irányuló ellenségeskedés (pl.: „A” és „B” osztály versengése)
- Autoagresszió: saját testre irányuló agresszió (pl.: körömrágás, szájharapdálás, hajtépegetés)