5. Tanulási stílus és stratégia

Tanulási stratégia fogalma: tanulásra vonatkozó tervek, elhatározások rendszere, amelyekre jellemző a célorientáltság, egy szisztematikus elrendeződése az elsajátítandó tananyagnak. Tartalmazza az információgyűjtést, az információk feldolgozását, tárolását és szükség szerinti előhívását (Balogh, 2006).

A hatékony tanulási folyamat alapvető feltétele, hogy a diákok a helyzetnek és a tanulási céloknak megfelelően tudják alakítani, formálni tanulási stratégiájukat. A tanulás folyamat taktikai lépések sorozatán keresztül valósul meg, melyek egymásra épülnek, összekapcsolódnak és alakítják a tanulási folyamatot egészét.

A megfigyelések sokszor azt bizonyítják, hogy a legnagyobb probléma, hogy a diákok nem használnak vagy nem megfelelő stratégiákat használnak, valamint nem tudják, hogyan tudnák hatékonyabbá tenni a tanulási folyamatukat.

Balogh László (2006) szerint a következő problémák fordulnak elő, ami miatt nem használnak tanulási stratégiákat a diákok:

1. Hiányos monitorozás: gyakran észre se veszik, hogy nem hatékonyak a használt módszereik. a tanulási folyamat után az az illúziójuk, hogy értik és tudják az anyagot, azonban a számonkérésnél meglepődnek. Véleménye szerint itt lenne az önszabályozó tanulásnak és a metakogníciónak jelentősége.

Az önszabályozó tanulásról ebben a könyvben olvashat részletesebben: http://bookline.hu/szerzo/d--molnar-eva/12779109

2. Primitív rutinok használata, melyek nem segítik, hanem gátolják a folyamatot. Fontosak a rutinok a tanulási folyamatban, de gátolhatja a rugalmas gondolkodást, a kreatív ötleteket, és az újfajta szemléletváltást.
3. Transzfer hiánya: nehezen tudják alkalmazni az elsajátított stratégiákat új szituációkban
4. Csekély tudásalap: nincsen elég ismerete az adott területről, vagy nem tudja, mennyi időt kell bizonyos dolgok elsajátítására szánni, vagy nincsen tisztában azzal, hogy milyen típusú feladatra készül.
5. Tantermi célok, attribúciók és személyiségjellemzők: megfigyelhetjük, hogy akinek van célja a tanulással, inkább használ stratégiákat, kedveli a kihívást jelentő feladatokat, és hisz abban, hogy a siker és az erőfeszítés összefügg. Meghatározó még az is, hogy mennyire érzi úgy a diák, hogy ő tehet valamit azért, hogy jobban tudjon tanulni. Természetesen fontos tényezők még a figyelmi koncentráció mértéke, a kitartás, a pontosság és az önreflexió.

Kozéki és Entwistle (1986) háromféle tanulási stratégiát azonosított. Ezek a következőek:

Mélyreható tanulási stratégia: dolgok megértésére törekszik, összefüggések megragadása, rendszerszemlélet jellemzi.

Szervezett tanulás: rendszeresség, jó munkaszervezés jellemzi.

Mechanikus tanulás: részletek megjegyzése, összefüggések feltárása nem jellemző, rövidtávú felidézés a cél.

Bonyolultabb tanulási stratégiák

SQ4R módszer (Thomas és Robinson 1972, idézi Szitó, 2005)

1. Scan: előzetes áttekintés
2. Query: kérdések alkotása
3. Read: elolvasás
4. Reflect: átgondolás
5. Recite: felidézés
6. Review: ismétlő áttekintés

1. Letapogatás, előzetes áttekintés: A szöveg egészének letapogatása annak megállapítása, hogy mi az, ami ebből ismert és mi az, ami ismeretlen. A letapogatás eredményeként átfogó összkép alakul ki a megtanulandó tartalomról.
2. A kérdések megalkotása: A tananyagként megfogalmazott szövegek általában kijelentő mondatokat, leírásokat, magyarázatokat tartalmaznak. A kérdések segítségével passzív befogadóból aktív befogadóvá válik az olvasó.
3. A szöveg alapos elolvasása
4. Az információk átgondolása: célja a megértés. Az átgondolás eredményeként látja meg a tanuló azokat az összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy elhelyezze a frissen szerzett ismereteit a már meglévők rendszerében.
5. Felidézés: az átgondolás során esetleg felvetődött kérdésekre adott válaszokat idézi fel a tanuló. Ezáltal ismétlés jellegűen végighalad a részleteken, és ellenőrzi saját tanulása hatékonyságát.
6. Ismétlő áttekintés: még egyszer áttekinti a tanuló a tartalmak logikai rendszerét, az egyes szerkezeti részek főbb csomópontjait.

MURDER-program (Dansereau, 1979)

Főiskolások részére hozták létre fejlesztő programjukat. Lépései a következőek: 

1. Mood: Hangulatteremtés: kialakítjuk a megfelelő motivációt, felkészülünk a feldolgozásra. Fontos a célkitűzés, időbeosztás és figyelemösszpontosítás.
2. Understanding: Megértés: kiemeljük azokat a részeket, amelyek nem világosak, az ismeretlen szavakhoz szinonímákat keresünk.
3. Recalling: Visszahívás. Az új anyag előhívásának három módja lehetséges:

• Parafrazeálás: saját szavainkkal ismételjük el az anyagot
• Hálóalkotás: logikai kapcsolatot keresünk az új anyagban
• Kulcsfogalmak elemzése: kiemeljük a lényeges információkat

4. Digest: „Emésztés”, feldolgozás
5. Expanding: Kiterjesztés: kérdéseket fogalmazunk meg az anyaggal kapcsolatban, elképzeljük hogyan folytatódna a történet, mit kérdeznénk a szerzőtől.
6. Reviewing: Áttekintés, ismétlés

Tanulási stratégiák fejlesztése (Szitó, 2005)

A fejlesztés során két alapvető irányt lehet meghatározni. A közvetlen fejlesztés során megtanítjuk a tanulónak azokat a tanulási alaptechnikákat, melyek hiányoznak repertoárjából (pl.: hogyan kell kulcsfogalmakat kiemelni, jegyzetelni, ábrát készíteni, lényeget kiemelni). A közvetett fejlesztés során pedig azokat az értelmi képességeket fejlesztjük, melyek kapcsolatban állnak a tanulással (pl.: figyelem, emlékezet, megértés, problémamegoldó gondolkodás).

A tanulási stratégiák fejlesztése során hangsúlyt fektethetünk a meghallgatási és a tervezési készségek fejlesztésére is. A meghallgatási készségek fejlesztése azért fontos, mert lényeges támpontokat adni, információkat gyűjteni ahhoz, hogyan lehet egy szóbeli anyagból kiemelni a lényeget, fokozhatja az egymásra figyelést, és segítheti a zavaró ingerek kiküszöbölését. A tervezési készségeknek pedig az önismeret, az időgazdálkodás és a tudatos koncentráció szempontjából van jelentősége. A következőben néhány feladatot olvashat, melyekkel ezen készségek fejleszthetők.

A tanítási módnak is lehetnek különböző formái, stílusa. Tanárként fontos azzal tisztában lenni, hogy melyik tanítási stílust használjuk leggyakrabban, mivel kimutatható, hogy a tanítási stílusok kombinálása, és tantárgyi követelményekhez való igazítása segíthet a diákoknak a megértésben, és elsajátításban.  

Tanulási stílus

Tanulási stílus fogalma: az egyén által előnyben részesített külső és belső feltételek, amelyek közt a tanulás végbemegy.

A következő táblázat bemutatja a leggyakoribb tanulási stílusokat (Lappints, 2002):

Felhasznált irodalom 

• Balogh, L. (2006): Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Urbis, Budapest.
• Dansereau, D. (1978): The development of a learning strategies curriculum. In: Learning strategies (ed. O’Neil), Academic Press, Inc., New York, 1-29.
• Kozéki, B. és Entwistle, N. J. (1986): Tanulási motivációk és orientációk vizsgálata magyar és skót iskoláskorúak körében. Pszichológia, 2. sz. 271–292.
• Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia. A tanulás tanításának alapjai. Comenius, Budapest.
• Szitó, I.(2005): A tanulási stratégiák fejlesztése. Iskolapszichológia 2., Budapest, ELTE.