Önértékelés
ÖNÉRTÉKELÉSI KÉRDŐÍV Légy szíves, tégy egy X-et az itt látható állítások mindegyikéhez a következő módon: Ha az illető állítás olyasmit fejez ki, amit te általában érezni szoktál, akkor a „Jellemző rám” oszlopába tedd a jelet. Ha az illető állítás NEM olyat mond, amit te általában érezni szoktál, akkor a „Nem jellemző rám” oszlopába tedd a jelet. Itt nincs helyes vagy helytelen válasz. |
IGEN Jellemző rám |
NEM jellemző rám |
1. Sokszor álmodozom, ábrándozom. |
|
|
2. Magabiztos vagyok. |
|
|
3. Sokszor szeretnék másvalaki lenni. |
|
|
4. Engem könnyű megszeretni. |
|
|
5. Nagyon élvezem, ha valamit együtt csinálhatok szüleimmel. |
|
|
6. Sohasem szoktam aggódni. |
|
|
7. Nehezemre esik az osztály előtt beszélni. |
|
|
8. Szeretnék fiatalabb lenni |
|
|
9. Sok mindent megváltoztatnék magammal kapcsolatban, ha képes lennék rá. |
|
|
10. Általában könnyen tudok dönteni. |
|
|
11. Szívesen vannak velem a többiek. |
|
|
12. Otthon könnyen kijövök a sodromból. |
|
|
13. Én mindig helyesen cselekszem. |
|
|
14. Elégedett vagyok az iskolai teljesítményemmel. |
|
|
15. Nekem kell, hogy valaki mindig megmondja, mit csináljak. |
|
|
16. Nehezen szokom meg az új dolgokat. |
|
|
17. Gyakran megbánom azt, amit teszek. |
|
|
18. Népszerű vagyok a társaim között. |
|
|
19. A szüleim tekintettel vannak érzelmeimre. |
|
|
20. Sohasem vagyok boldogtalan. |
|
|
21. Olyan jól dolgozom, amennyire csak tudok. |
|
|
22. Könnyen megadom magam, feladom az erőfeszítést. |
|
|
23. Tudok vigyázni magamra. |
|
|
24. Boldog gyerek vagyok. |
|
|
25. Szívesebben vagyok nálam kisebb gyerekekkel. |
|
|
26. A szüleim túl sokat várnak tőlem. |
|
|
27. Mindenkit szeretek, akit csak ismerek. |
|
|
28. Szeretem, ha engem kérdeznek az órán. |
|
|
29. Tisztában vagyok önmagammal. |
|
|
30. Néha nehezen viselem el saját magamat. |
|
|
31. Az életemben sok minden zavaros. |
|
|
32. Az osztálytársaim hallgatnak rám. |
|
|
33. Otthon senki sem figyel rám. |
|
|
34. Engem sohasem szidnak meg. |
|
|
35. Nem dolgozom olyan jól az iskolában, ahogyan szeretném. |
|
|
36. Képes vagyok arra, hogy elhatározzak valamit, s kitartsak mellette. |
|
|
37. Tulajdonképpen nem örülök, hogy fiú (lány) vagyok. (olyan nemű, ami vagy). |
|
|
38. Meglehetősen rossz véleményem van magamról. |
|
|
39. Nem szeretek másokkal lenni. |
|
|
40. Sokszor érzem azt, jobb lenne, ha nem otthon élnék. |
|
|
41. Sohasem vagyok bátortalan. |
|
|
42. Az iskolában gyakran kijövök a sodromból. |
|
|
43. Gyakran szégyenkezem magam miatt. |
|
|
44. Nem vagyok olyan helyes, jó külsejű, mint a többiek. |
|
|
45. Ha valamit meg akarok mondani, azt meg is mondom. |
|
|
46. A társaim gyakran kötekednek velem. |
|
|
47. A szüleim megértenek engem. |
|
|
48. Én mindig megmondom az igazat. |
|
|
49. Sok tanár azt az érzést kelti bennem, hogy nem tudok megfelelni a követelményeknek. |
|
|
50. Nem törődöm azzal, hogy mi történik velem. |
|
|
51. Nekem semmi sem sikerül. |
|
|
52. Könnyen elvesztem a fejem, mikor megszidnak. |
|
|
53. Másokat jobban szeretnek, mint engem. |
|
|
54. Úgy érzem, a szüleim túl sokat követelnek tőlem. |
|
|
55. Én azonnal megtalálom a megfelelő hangot bárkivel. |
|
|
56. Gyakran elcsüggedek az iskolában. |
|
|
57. A dolgok általában nem zökkentenek ki nyugalmamból. |
|
|
58. Rám nemigen lehet számítani. |
|
|
Ez a Coopersmith által kidolgozott kérdőíves vizsgálat az általános és középiskolás tanulók önértékelésének megállapítására szolgál.
A kérdőív öt alskálát tartalmaz. Ebből négy az önértékelés egyes összetevőit tartalmazza, az ötödik pedig ellenőrző jellegű („hazugság skála”), a társadalmi elvárásokhoz való igazodást méri. Ez utóbbit nem számítjuk bele az általános önérték-indexbe. Az egyes skálák a következők:
1. S skála. Ebbe a skálába a közvetlenül a „self”-re vonatkozó tételek tartoznak. Ezek magára a gyermek önértékelésére vonatkoznak: mennyire magabiztos, mennyire elégedett magával. (26 tétel)
2. I skála. Ez az iskolára vonatkozó alskála. Itt elsősorban arról van szó, hogy a gyermek mennyire elégedett saját iskolai eredményességével, mennyire bízik értelmi téren saját sikerességében. (8 tétel)
3. O skála. Az otthoni hatások önértékeléssel kapcsolatos részét méri: mennyi bizalommal és megértéssel követelnek a gyermektől a szülei. (8 tétel)
4. T skála. Az egykorú társakkal való viszonyban kifejeződő önértékelés mutatója. (8 tétel)
5. L skála. A szociális konformizmus skálája. (8 tétel)
A pontozás úgy történik, hogy 2 pontot adunk minden egyes kódolási kulcsnak megfelelő tételre. Például, ha a gyermek az 1. tételnél (–S) a Nem jellemző rám rovatba tette a jelet, 2 pontot kap, ha a Jellemző rám rovatba tette a jelet, nem kap pontot az S alskálában. Az első négy skála összege adja az általános önérték-indexet.
Maximum értékek:
S skála: 52 pont
I skála: 16 pont
O skála: 16 pont
T skála: 16 pont
Önérték-index: 100 pont
(Az L skálán kapott pontszámokat nem számítjuk bele az önérték-indexbe.)
Ügyelni kell arra, hogy mindenütt legyen jel, s egyértelmű helyen. Ha egy-két esetben nem világos a válasz, akkor az adott tételre 1 pontot adunk.
Kódolási kulcs a Coopersmith-féle önértékelési kérdőív pontszámainak megállapításához
1. –S 11. +T 21. +T 31. –S 41. –L 51. –S
2. +S 12. –O 22. –S 32. +T 42. –I 52. –S
3. –S 13. –L 23. +S 33. –O 43. –S 53. –T
4. +T 14. +I 24. +S 0 34. –L 44. –S 54. –O
5. +O 15. –S 25. –T 35. –I 45. +S 55. –L
6. –L 16. –S 26. –O 36. +S 46. –T 56. –I
7. –I 17. –S 27. –L 37. –S 47. +O 57. +S
8. –S 18. +T 28. +I 38. –S 48. –L 58. –S
9. –S 19. +O 29. +S 39. –T 49. –I
10. +S 20. –L 30. –S 40. –O 50. –S
A Coopersmith-féle önértékelési kérdőívvel nyert magyar adatok
Fiúk (n = 316) Lányok (n = 328) Összesen (n = 644)
átlag szórás átlag szórás átlag szórás
S (self) 36,44 9,33 38,57 9,19 37,59 9,33
I (iskola) 9,25 4,26 9,96 3,74 9,69 4,50
O (otthon) 12,67 3,60 13,71 2,89 13,27 3,79
T (társak) 11,33 5,28 11,83 3,25 11,66 4,78
Önérték-index69,68 17,31 74,06 15,26 72,21 18,08
Érdemes átszámítani a „self” adatokat úgy, hogy a többivel azonos számú tételből álló alskálának feleljen meg. Így közvetlenül szemlélhetjük, hogy a négy tényező milyen arányt képvisel az önérték-indexben.
Fenti táblázat adatai alapján: self: 11,7; iskola: 9,7; otthon: 13,3; társak: 11,7. Vagyis legerősebb az otthon hozzájárulása, százalékra átszámítva 28,7%, utána teljesen egyforma a self és a társak adata: 25,2-25,2%, végül az iskola következik 20,9%-kal.
Forrás:
- Kozéki B. (1984): Személyiségfejlesztés az iskolában. Békés megyei Pedagógiai Intézet. 233–253. o.
- Tóth L. (2005): Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Pedellus Tankönyvkiadó Kft., Debrecen. 35-38. o.