2.1.5.1. A hasítás

Egyetlen függőleges vonal a pajzsot két részre osztja, ún. hasított pajzs jön létre. Az itt látható pajzs leírása: arannyal és vörössel hasított pajzs. (A címerleírásról később részletesen is lesz szó.)

Két függőleges osztóvonal a pajzsot három mezőre osztja. Amennyiben ezek közül a középső színe eltérő, akkor az így létrejött mesteralak neve cölöp. Ebben az esetben a cölöp a pajzs szélességének 1/3-ad részét teszi ki.

Az ennél szélesebb mesteralakok neve: szélescölöp

Amennyiben a mesteralak a pajzs szélességének 1/6-át teszi ki (félszélességű cölöp) karónak, ha 1/12-ét (félszélességű karó) szálnak nevezzük. Az ennél is keskenyebb mesteralak neve léc.

A hasítóvonalak számának többszörözésével több cölöp jön létre. Ezeket továbbra is cölöpöknek (ikercölöp, hármascölöp, négyescölöp) nevezzük függetlenül attól, hogy szélességük egyre csökken.