3. Fontosabb numizmatikai alapfogalmak
Miről szól ez a fejezet?
Ebben a fejezetben a numizmatika legfontosabb szakkifejezéseivel ismerkedhet meg, amelyek ismerete és pontos használata a szakirodalom megértése szempontjából is fontos.
Tanulási tipp
A fogalmak megjegyzése könnyebb, ha megfelelő szövegösszefüggésben találkozik velük. Ezért az alábbi fogalomgyűjteményt érdemes folyamatosan használni, amíg tudása nem lesz szilárd!
A numizmatikával való foglalkozáshoz néhány alapfogalom ismerete elengedhetetlen, ezeket gyűjtöttük össze az alábbiakban. Ezen fogalmak ismerete a történelemtanítás során a pontos fogalomhasználat érdekében is szükséges.
Előlap
A pénzeken a pénzverési joggal rendelkező uralkodó képét (innen való közismert neve: fej) vagy az állam címerét tartalmazó oldal.
Értékpénz
Azok a pénzek, amelyek névértéke és fémértéke megegyezik. (Pl. Magyarországon az 1892 után bevezetett 10 és 20 koronás aranyérme.)
Fémérték
A pénzben lévő nemesfém forgalmi értéke. A pénzverés jövedelmezősége érdekében a fémérték általában a névérték alatt marad.
Forgalmi súly
Az a legkisebb súly, amellyel az érme még forgalomban lehet. Ha az érme súlya a kopás miatt a forgalmi súly alá csökken, bevonják.
Hátlap
A pénzeknek általában írást tartalmazó hátoldala.
Névérték
Az az érték, amelyet a kibocsátó a pénzen feltüntet. A felhasználók a pénzeket a rajtuk feltüntetett értékben kötelesek elfogadni.
Nyerssúly
Az érme teljes súlya.
Palást
A pénzérme éle, oldala, amely lehet sima, de gyakran valamilyen díszítést (recézett, írás, ábra) hordoz.
Pénzverés al marco
A középkorban szokásban volt pénzverési mód, amikor csak azt írták elő, hogy a pénzverési alapsúlyból (a márkából, innen a név: al marco) hány darab érmét kell verni. Az al marco vert érmék súlya nagy ingadozást mutat.
Számítási pénz
A pénzforgalom és a számolás megkönnyítése érdekében a középkorban használatos számítási egység, amely nem konkrét pénzérmét jelentett, hanem annak valamekkora többszörösét. Pl. Magyarországon a 13-14. században a penza 40 dénárt jelentett. Mai pénz szavunk is a penza szóra megy vissza.
Színsúly
Az érmében lévő nemesfém súlya grammban kifejezve.
Szükségpénz
Rendkívüli esetekben, forgalmi pénz hiányában, szükségből készített, pénzt pótló. különféle anyagú (fa, bőr, fém, papír) pénzpótló darabok, amelyeket a körülmények rendeződése után beváltottak. Gyakran alkalmazták megszálló csapatok zsoldjának fizetésére (ún. megszállási pénzek). Ilyen pénzt veretett például a francia forradalom hadserege Luxemburg megszállásakor 1795-ben (bronzból és ezüstből), vagy Magyarországon a Vörös Hadsereg 1944/45-ben.
Tartásfok
A tartásfok a régi pénzek numizmatikai értékének meghatározását segítő nomenklatúra. A pénzek állapota – ezáltal kereskedelmi értéke – nagyban függ használtságuk fokától tartásuk minőségétől. Tartásfok szerint a pénzek például az alábbi típusokba (tartásfokba) sorolhatók: BU (Brilliant Uncirculated): kiváló állapotú, forgalomba sosem került érme, amelyen még harmincszoros nagyítással sem fedezhető fel sérülés.
UNC (Uncirculated): pénzforgalomban nem volt, verdefényes érme, amelyen harmincszoros nagyítással legfeljebb 0,1 mm-es, már érmétől származó sérülés látható.
F (Fine): szép állapotú pénz, ami papírpénz esetén nagymértékű használatot jelent, jelentős mértékű kopással és gyűrődéssel.