Skip navigation

4.5.5.1. A Gergely-naptár elterjedése

A XIII. Gergely pápa nevéhez kötődő reform elterjedésének egyik oldalról nem kedvezett, hogy Európa a vallásháborúk korát élte, illetve hogy a hódító oszmán-török hatalom terjeszkedésének csúcspontjához volt közel. Mindkét tényező nagy területeken sokáig gátolta a reform gyakorlatba ültetését. Másrészt viszont a római egyházhoz hű ibériai királyságok (Spanyolország és Portugália) azonnal elfogadva a reformot, azt a földrajzi felfedezések révén messze Európán túl is rögtön be lehetett vezetni. A kijelölt naptárindító napon, 1582. október 15-én Itália, Spanyolország, Portugália és Lengyelország követte a pápai kezdeményezést, de gyorsan csatlakozott hozzá Franciaország és Bajorország is.

 


Gergely naptár egy lapja (1614)

 

Magyarország hivatalosan 1588-ben tért át az új naptárra, bár a protestánsok lakta vidékeken vonakodva és csak évtizedek múltán fogadták el az új gyakorlatot. A protestáns német területek jobbára csak a XVII. század során kezdték használni a Gergely-naptárt, Anglia pedig a XVIII. század közepén. Oroszország és a balkáni térség államai csak az első világháború alatt, illetve az azt követő években tértek át a gregorianus naptár alkalmazására.

 (A gregorianus naptár egyes országokban törénő bevezetését foglalja össze az alábbi táblázat: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gergely-napt%C3%A1r)