3. Mértékegységek az időszámításban

Miről szól ez a fejezet?

Ez a fejezet az egyes időszámítási rendszerek mértékegységeit és azok eredetét tekinti át, külön kitérve a természetes és a mesterséges mértékegységekre.

Tanulási tipp

Az ismeretek elsajátítását megkönnyíti, ha minden mértékegységről önálló jegyzetet, adatlapot készít, rajta a mértékegység legfontosabb tulajdonságaival.

A történelem során a különböző népek és kultúrák sokféle eszköz alkalmazásával kísérleteztek az idő mérésére. A világ minden olyan megfigyelt jelensége alkalmas volt a próbálkozásra, amelyek visszatérő rendszeres ismétlődését észrevették, és képesek voltak a többé-kevésbé azonos periódushosszuk megbízható követésére és nyilvántartására. Az ilyen természetű jelenségek sorában éghajlati, meteorológiai, hidrológiai, vegetációs összefüggésű és csillagászati természetű dolgok egyaránt előfordultak. Noha kezdetben az évszakok változását, a hideg és meleg időszakok, valamint az esős és száraz periódusok váltakozását, a nagy áradások rendszeres visszatérését vagy a megéledő és elhervadó természet körforgását könnyebb volt felismerni, mégis, az igazán pontos, egységes és állandó hosszúságú időszakaszok megbízható mérésére a periodikus csillagászati jelenségek kínálkoztak a legjobb eszközül. Az idő mérésének mindazon mértékegységeit, amelyek a természet – döntően a csillagvilág – megfigyelésén alapulnak, elsődleges vagy természetes mértékegységeknek tekintjük, míg azokat, amelyeket az ember talált ki, és a megszokás, illetve közmegegyezés révén váltak elfogadottakká, másodlagos vagy mesterséges, illetve konvencionális mértékegységeknek tartjuk.