5.2.1. Annus regni

Elterjedt gyakorlat volt a keresztény naptárhasználatban a Krisztus születésétől számolt évszám kiegészítése a király uralkodási évei aktuális számának megadásával (annus regni  ’uralkodási év’). Fontos vezető tisztségviselők hatalomban töltött éveit nyilvántartva már az ókori államalakulatok közül is sok élt ilyen jellegű időmegjelöléssel. Belátható akár I. Szeleukosz Nikatór, akár Diocletianus császár példája alapján, hogy az ilyen típusú évszámításból esetenként sok évszázadon keresztül élő relatív érarendszerek is kikerekedhettek. Az uralkodói évek számításánál nagy jelentősége van ama nap ismeretének, amelytől az alkalmazás korában az uralom kezdetét számolták. Két uralkodó között a hatalomgyakorlást elhatároló, korszakjelző napot epochalis napnak nevezzük, s a továbbiakban rendszerint e nap jelentette az évek számolásában a fordulónapot. Epochalis napként legtöbbször az uralom legitimitásának alapot adó koronázás napját szokták tekinteni, de bőven vannak ettől eltérést mutató példák is. (Ilyen lehet az előd elhalálozásának vagy elmozdításának a napja, nemkülönben a megválasztásnak a napja, esetleg a jogigény megteremtődésének a napja vagy a tényleges irányítás átvételének ideje, stb.) Kronológiai segédletekből, archontológiai listákból lehet tájékozódni az egyes uralkodók epochalis napjairól, illetve arról, hogy ki milyen gyakorlat szerint számolta országlásának éveit. Olykor az is előfordult, hogy a naptári évkezdő napot határnapként kezelték, és az uralom 1. évét töredékévnek számolták (mivel az jellemzően nem esett egybe a naptári évkezdettel), azután pedig az országlás évét mindig a naptári évvel együtt növelték meg 1-gyel. Az uralkodói évek számolásának technikáját illetően érdemes előzetesen tájékozódni az adott uralkodó által követett számítási gyakorlatról. Több uralkodói címet egy személyben betöltő vezetők országonként külön-külön szokták feltüntetni uralkodási éveiket, jellemzően eltérő epochalis napok használata mellett, ami összetett feladattá teszi a közölt adatok ellenőrzését. (Lásd e vonatkozásban Luxemburgi Zsigmond magyar, német-római és cseh király, német-római császár példáját!) Az annus regni mintájára császárok esetében annus imperii (’a császári uralomgyakorlás éve’ ) fogalomhasználattal találkozunk.