A légző-, valamint a szív- és érrendszer
A szív pumpafunkciója révén vért áramoltat az érrendszerben, ezáltal a szövetek vérellátását biztosítja. A tüdőben a vérben lévő hemoglobin széndioxidot ad le és oxigént vesz fel, amit a vérkeringés a szövetekhez szállít. A felhasználás helyén, a szövetekben leadja az oxigént és felveszi a széndioxidot. A vér keringetésével a szív munkát végez, a szívizomrostok összehúzódásuk alkalmával erőt fejtenek ki. Egy szív összehúzódás alkalmával (szisztolé) a főverőérbe juttatott vér mennyiségét szisztolés volumennek, verőtérfogatnak, vagy pulzustérfogatnak nevezzük. Normális esetben ez körülbelül 80 ml. Ha ezt megszorozzuk a percenkénti szívverések számával, vagyis a pulzus számmal, akkor megkapjuk a perctérfogatot. A perctérfogat tehát az a vérmennyiség, amit a szív egy perc alatt a főverőérbe pumpál. Normális esetben ez 70-es pulzusszám esetén: 80 ml x 70 = 5600 ml, vagyis nyugalomban a szív átlagosan több, mint öt és fél liter vért továbbít. Szívindexnek nevezzük a perctérfogat 1 m2 testfelszínre vonatkoztatott értékét.
Amennyiben fizikai munkát végzünk, akkor fokozódik a szöveti oxigénszükséglet, több oxigén használódik fel, szöveti hypoxia (oxigénhiány) jön létre, ami a légzés és keringés fokozásának az ingere. A nyugalmi 16-os percenkénti légzésszám, és a nyugalmi 300 ml-es légzési térfogat a többszörösére nő meg, a szív teljesítménye is fokozódik, a pulzusszám, és a verőtérfogat is megnő. A légzés és a keringés teljesítménye azonnal fokozódik. Az oxigén szükségletnek megfelelő légzés és keringés fokozódás egyensúlyi állapotba jut, az úgynevezett steady state (állandó állapotú) terhelés alakul ki. Ennek a terhelésnek a nagyságát nevezzük aerob terhelhetőségnek.
Amennyiben a fizikai terhelés (és ennek következtében az oxigénszükséglet) már olyan nagy, amelyikkel a légzés már nem tud lépést tartani, akkor oxigéndeficit alakul ki, a szövetekben a tejsav oxidációja nem megy végbe, átmenetileg felszaporodik. Ezt nevezzük anaerob terhelésnek. Ha tovább nő a terhelés, akkor eljutunk abba az élettani állapotba is, amikor már a keringés sem tud lépést tartani a megnövekedett igényekkel. Ezt az állapotot hívjuk vita maxima állapotnak, ami a szervezet maximális terhelhetőségét jelenti.
A szív nagysága megközelítő pontossággal az ökölbe szorított kéz nagyságával megegyező méretű. A fejlődés folyamatában a szív izomrostjainak száma azonos marad, a rostok azonban hosszabbak és vastagabbak lesznek. Az izomrosthossz növekedésével csökken a szívfrekvencia (a pulzusszám: a percenkénti szívverések száma). A növekedéshez, valamint a sportedzéshez kötött szívnagyság-növekedés (hipertrófia) következtében nő a szív űrtartalma, belső térfogata, és nagyobb lesz a verőtérfogat (a percenként kilökött vér mennyisége). Ennek következtében növekszik a szív működésének hatékonysága és gazdaságossága. A szívfal vastagságának és a szívkamra átmérőjének aránya felnőtt korig: 1/6. A továbbiakban a verőtérfogat növekedése és a pulzusszám csökkenése figyelhető meg. A lányok pulzusszáma magasabb, a fiúké pedig alacsonyabbi, a különbség percenként 5 szívverés.
Bővebben:
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/az-egeszseges-eletmod/az-egeszseges-eletmod/a-sportolas-hatasa-a-szervezet-teljesito-kepessegere/a-sportolas-hatasa-a-keringesre-es-a-legzesre
http://www.webbeteg.hu/cikkek/sport_egeszseg/8939/sport-sziv-es-errendszer-allokepessege
http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9rkering%C3%A9s
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0025_Birone_Nagy_Edit-Sportpedagogia/ch02s09.html