A Nemzeti Alaptanterv (Nat) 2012
A Nemzeti Alaptanterv szomatikus nevelést érintő ajánlása szerint a köznevelés célja, hogy "fejlessze a harmonikus személyiség kibontakozásához szükséges szellemi, érzelmi és testi képességeket", elősegítse "a gyerekek, fiatalok... testi és lelki egészségének" kialakítását. "Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez... Társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében... való fokozott részvétele". A Nemzeti Alaptanterv szerint "A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. A tanítás elengedhetetlen része a tanuló testi és szellemi teljesítményének lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. A tudományok gyors fejlődése, a társadalmi szükségletek új megjelenési formái és a társadalom számos kihívása (köztük a gyermekek test-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítja az iskolát, a pedagógusképzést és a pedagógus-továbbképzést. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Így megnőtt az igény egyrészt egyes hagyományos tantárgyak összevonására, és tantárgyközi megjelenítésére, másrészt új tantárgyak kialakítására."
Bővebben: http://www.budapestedu.hu/data/cms149320/MK_12_66_NAT.pdf
Példaként említhetjük, hogy a múlt században a repülés és az űrrepülés fejlődése az élettani kutatásokon belül új diszciplína kialakulásához vezetett. Új tudományág, az űrélettan jött létre, amely többek között a gravitációs élettan területén is olyan - merőben új - ismeretekhez juttatta az emberiséget, amelyek a sportorvostan területén is jól alkalmazhatók. Kiderült, hogy a túlságosan nagy gravitációs hatások, vagy éppen ellenkezőleg a gravitáció hiánya, a súlytalanságban súlyos csont- és izomrendszeri elváltozásokat hoz lére. A csontszerkezet átépül, az izomszövetekben pedig az úgynevezett antigravitációs izomcsoportokban sorvadás jön létre. A kórélettani folyamatok feltárása révén a repülő- és űrorvostan ezáltal nagyban hozzájárult az iskolai testnevelésben és a versenysportban is egyaránt fontos csont- és izomszöveti terhelhetőség törvényszerűségeinek megismeréséhez. Ezen kívül a hosszúidejű űrrepülések idején kialakuló, és az űrhajósok életét, egészségét, illetőleg a földi readaptációját veszélyeztető mozgásszegény életmód, és szív- érrend-szeri dekondícionálódás megismerése, valamint a súlytalanság kedvezőtlen élettani hatásainak kivédésére szolgáló eljárások kidolgozása újabb ismereteket adott a sportban is használatos az életkori- és sportág-specifikus maximális terhelhetőség, és az úgynevezett tünethatárolta terhelhetőség fogalmainak és kritériumainak kidolgozásához illetőleg gyakorlati alkalmazásához.
A szakemberképzésben joggal merül fel tehát az igény arra vonatkozóan, hogy a képző intézmény vértezze fel a leendő testnevelő tanárt, edzőt a korszerű interdiszciplináris ismertekre is.
A Nemzeti Alaptanterv a fejlesztési, valamint a minimális tartalmi követelményeket meghatározó központi tanterv. Sajátosságai:
- a fejlesztési területeket, nevelési célokat, a Nat feladatait és értékeit,
- az iskolai nevelés-oktatás egyes sajátos tartalmi, pedagógiai feladataira, valamint az iskola és másnevelési-oktatási intézmények közötti, az érintett tanulók fejlesztését támogató pedagógiai tevékenységek egymásra épülésére vonatkozó elveket,
- a kulcskompetenciákat,
- az iskolai nevelés-oktatás Nat-ban meghatározott szakaszaiban az egyes műveltségi területek százalékos arányát,
- a műveltségi területek tartalmát határozza meg." (A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról)
Fejlesztési területek - nevelési célok:
Összhangban vannak az európai kulcskompetencia-rendszerrel (ismeretek, képességek, attitűdök), egyesíti a hagyományos értékeket a 21. században megjelenő társadalmi igényekkel
Fejlesztési területek többféle módon érvényesülhetnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein (implementációjukról a kerettantervek gondoskodnak majd):
- beépülhetnek az egyes műveltségi területek, tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba
- tantárgyak részterületeivé válhatnak
- önálló tantárgyként is megjelenhetnek
- befolyásolhatja az alsó tagozaton a tanítói munkát
- befolyásolhatja az osztályfőnöki órák témaköreit
- nem tanórai keretben folyó iskolai foglalkozásokra hatással lehetnek
- kereszttantervi elemként működhetnek a tantárgyak között
- Az erkölcsi nevelés
- Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
- Állampolgárságra, demokráciára nevelés
- Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
- A családi életre nevelés
- A testi és lelki egészségre nevelés
- Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
- Fenntarthatóság, környezettudatosság
- Pályaorientáció
- Gazdasági és pénzügyi nevelés
- Médiatudatosságra nevelés
- A tanulás tanítása
A Nat közműveltségi tartalmai:
- Az új Nat meghatároz és kötelezővé tesz tartalmi elemeket, kompetenciákat és attitűdöket
- Közműveltség, kulturális örökség mindenki számára hozzáférhetővé válik (a hozzájutás esélyét biztosítja)
- Műveltségterületi szerkezet változatlan, szerepének felfogása változott
- Az elsajátított tudás értékálló, a kor igényeinek megfelelő legyen (legyen közös műveltséganyag)
- Közműveltségi elemek nem lezártak, rugalmasan továbbfejleszthetők, különböző kifejtési szinteken (kerettantervekben, helyi programokban)
- A Nat a közműveltségnek szocializációs és társadalmi integrációs értéket tulajdonít
A Nat és a kerettantervek:
- A köznevelési törvény mellett a Nat is közli a kerettantervek fő jellemzőit
- Meghatározza a képzési szakaszokat
- 10%-ban rögzíti az intézmény helyi szabad időkeretét
- A kerettanterveknek olyan pedagógiai kultúrát kell közvetíteniük, amely:
- megőrzi az intézmények innovatív eredményeit
- fejlesztő hatást gyakorol
- adaptációjuk kevés konfliktussal jár
- rugalmasan alkalmazható tantárgyfelosztást és órakereteket tesz lehetővé
- megjeleníti a tantárgyközi tartalmakat
- figyelembe veszi a tantervfejlesztési trendeket.
Részletesebben: www.ofi.hu/na