Testnevelés
A Testnevelési Világmanifesztum (FIEP) 1971-ben a következőkben határozta meg a testnevelés fogalmát: "A testnevelés a nevelés azon eleme, amely szisztematikusan használja fel a fizikai tevékenységet és a természetes közegek (levegő, víz, napfény stb.) hatását." (Nagy Gy. 1978. 9. p. idézi Gyetvai Gy. 2004)
A testnevelés a testkultúra művelésének legismertebb, intézményes keretek közötti pedagógiai tevékenysége. Iskolai tantárgy melynek sajátos műveltségtartalma van. Nevelés és oktatási folyamatával iskolai közösségi formában tudatosan fejleszti a testi képességet, alakítja, formálja a tanulók személyiségét.
1. táblázat: A testnevelés általános értékrendje (Király, 2001)
| A TESTNEVELÉS ÁLTALÁNOS ÉRTÉKEI | |||
|---|---|---|---|
| Társadalmi értékek | Pedagógiai értékek | Biológiai értékek | Pszichikai értékek |
| Fejlett humán erőforrás | Teljesítmény-orientáltság | Egészséges nemzet | Vidám közérzet |
| Egészséges életmód | Kreatív munkavégző- képesség | Fejlett motoros képességek | Képesség konfliktusok kezelésére, problémák megoldására |
| Pozitív életfelfogás | Kooperációra való készség és képesség | Egészséges közérzet, életmód | Egészséges versenyszellem |
| Gyorsabb regenerálódásra képesség | Szellemi túlterhelés kompenzálása | Ismeretek prevenciós módszerekről | Toleráns viselkedés |
A testnevelés sokrétű értékteremtő tevékenységét a fenti táblázat jól szemlélteti (1. táblázat). Az intézményesített oktatásban elvégzett munka minősége visszatükröződik az egyének kulturális, testkulturális tevékenységének színvonalában.
Nem mellékes, hogy az egyes iskolai tantárgyak pl. testnevelés milyen mértékben használja ki és valósítja meg az a művelődéstartalmában lévő lehetőségeket.
A testnevelés és a sport ugyanazon testkulturális értékeket hordozza, eltérésük csak ezen értékek preferencia-rendszerében mutatkozik.
Ilyen értékesnek elismert tevékenységek, tevékenységformák: a testgyakorlás, az edzés, a versenyzés, a motoros (kondicionális, koordinációs) képességek, teljesítmény, egészség (kultúra), cselekvés (kultúra) stb.
Ebben a testkulturális értékvilágban jelenik meg a sportfelszerelések, sportlétesítmények, mint tárgyi eszközök értéktartalma is. Ezekben a testkulturális tapasztalatok tárgyiasultak.
Most hasonlítsuk össze a testnevelésben, sportban jelenlévő néhány érték testnevelésben és sportban való preferenciáját.
A testnevelés a motoros ingerek által (alkalmazásával) kell, hogy elérjen kedvező szervezeti változásokat, vagyis fejlessze az egyén általános teljesítményét úgy, hogy
- a kardiorespiratorikus rendszer,
- neurohormonális rendszer adaptációjában és
- a mozgáskoordináció (mozgásműveltség) területén átlagos szintre jusson.
A sport ugyancsak a motoros ingerek által érjen el kedvező szervezeti változásokat, azaz fejlessze az egyén speciális teljesítményét úgy, hogy
- a kardiorespiratorikus rendszer,
- neurohormonális rendszer adaptációjában és
- a mozgáskoordináció (mozgásműveltség) területén átlagos szintre jusson. (Makszin I. 2014)
Testnevelés és sport sajátosságai tevékenységi és célértéki különbségei:
| Testnevelés | Sport |
|---|---|
| intézményes iskolai keretek között | szervezeti sportegyesület, sportkörük |
| kötelező iskolai tantárgy | önként vállalt tevékenység |
| heterogén tanulói csoport | homogén sportolói közösség |
| tantervileg szabályozott műveltségtartalom | elvárásoknak megfelelő ismeretanyag |
| sokoldalú képzés | speciális sportági képzés |
| több sportág mozgásanyaga megismerése | egy sportág mozgásanyagának elsajátítása |
| mozgásműveltség fejlesztése | tejesítő képesség, tejesítő készség kialakítása |
| önmagához mért fejlődés | adott életkor, világszínvonal eredménye |
| pozitív élményszerű teljesítményre törekvés | maximális teljesítményfokozás |
| sokoldalú személyiségfejlesztés | teljesítménymotivált attitűd fejlesztése |
| pedagógiai, testnevelés tanítási módszerek | edzéselméleti eszközök, módszerek |
A fenti a testkulturális tevékenységeket az egyes tudományterületek saját aspektusuk szerint értékelik és elemzik. A testnevelés- és sporttudomány az egészséges ember teljesítmény-összetevőit (adottságait, képességeit, készségeit, erkölcsi-akarati tulajdonságait stb.), azok pozitív befolyásolásának lehetőségeit hivatott vizsgálni. Az egyes tudományterület önállósága, körülhatároltsága, egyben más tudományágakkal (pedagógia, pszichológia, szociológia, antropológia, fiziológia stb.) való szoros kapcsolata eredményeit alkalmazza a testnevelés és sport a gyakorlatban.
Egészen más kérdés az, hogy ez a fiatal tudomány rendelkezik-e a kibontakozáshoz, a fejlődéshez szükséges feltételekkel. Ebből a szempontból kulcsfontosságú kérdés a szakemberképzés (testnevelő tanár- és edzőképzés) színvonala. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha nincsenek meg a kor követelményeinek megfelelő szintű szakemberképzés személyi és tárgyi feltételei és lehetőségei, akkor hiányoznak a jól felkészített, kreatív gondolkodású szakemberek is, akik képesek lehetnének a tudományterület magas szintű művelésére.
Ismeretek összegzése képekben 1 (film)
http://zanza.tv/testneveles-es-sport/testneveles-elmelet/bevezetes-testneveles-elmeletbe