Skip navigation

Testnevelés Alternatív Kerettanterv 1994

A rendszerváltást követő társadalmi átalakulás, a reformpedagógiai törekvések az oktatásirányítás átalakulását eredményezték. A korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer megszervezése, irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés közoktatásról szóló törvényt alkotott, mely a Magyar Közlöny 1993. augusztus 3. 7. számában jelent meg: „1993. évi LXXIX. törvény - a közoktatásról" címen.

A nevelés és oktatás kötelező tartalmát és követelményeit a Törvényben meghatározottakkal összhangban a Nemzeti alaptanterv (NAT) határozza meg. A testnevelés cél- és feladatrendszerét, a célok és feladatok konkréttá tételét a következő tantervi részlet bemutatásával kívánjuk szemlé-letesebbé tenni.

Testnevelés Alternatív Kerettanterv 7-10. évfolyama számára

Készült: az MKM megbízásából 1994-ben.

Készítette: Dr. Gyetvai György és Domokos Mihály

A tanterv bevezető része tartalmazza a helyi körülményeknek megfelelő, konkretizálásra váró célok és feladatok általános megfogalmazását.

1.1. A testnevelés célja és feladata

A testnevelés az egyetemes emberi kultúra szerves részeként az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt igen fontos, sajátos műveltségtartalom hordozója. Célja és feladata, hogy a társadalom igényeinek megfelelően, az életkori sajátosságokat figyelembe véve speciális eszközrendszerével, elsősorban játékokkal és versenyekkel alapozza meg a tanulók cselekvésbiztonságát, és teremtse meg a testneveléshez, a sporttevékenységhez és a fizikai munkához való pozitív viszonyulás értelmi, érzelmi és pszicho-motoros alapjait. A természetes mozgásigény kielégítésén túl segítse elő a sportmozgások iránti érdeklődés felkeltését, és járuljon hozzá a tanulók reális önismeretének, önértékelésének kialakításához, a közösséghez való alkalmazkodás és kapcsolatteremtés képességének fejlesztéséhez.

Alapvető feladatok:

a) Segítse elő a tanulók egészséges testi fejlődését:

  • Fokozza testi és szellemi teherbíró képességüket.
  • Csökkentse a -mozgás szegény életmód- mozgató- és cardiorespiratorikus szervrendszert, valamint a vegetatív idegrendszert károsító hatásait.

b) Járuljon hozzá a tanulók cselekvéskultúrájának minél magasabb szintre történő emeléséhez:

  • a kondicionális- és koordinációs képességek fejlesztésével, egyszerű és összetett mozgáskészségek elsajátításával és a versenyszabályok gyakorlati alkalmazásával.

c) Az egészségi állapot megszilárdításával és a cselekvésbiztonság fokozásával tegye képessé és késszé a tanulókat:

  • az eredményes munkavégzésre,
  • a honvédelmi feladatok ellátására,
  • a közlekedési szituációk célszerű megoldására és
  • a szabadidő sporttevékenységgel történő kulturált eltöltésére.

d) Hasson kedvezően az erkölcsi-akarati tulajdonságok alakulására

  • erősítse a pozitív személyiségjegyeket és
  • szorítsa vissza a negatív tulajdonságokat.

1.2. Kötelező mozgásanyag

(Az iskolai testnevelés kötelező és választható mozgásanyagát a NAT határozza meg.)

„Az iskolai testnevelés kötelező mozgásanyagához tartozik az atlétika, a torna, a testnevelési- és sportjátékok, a természetben végezhető sportok, valamint az úszás. Emellett választhatók a küzdő- és téli sportok, zenére végezhető különböző mozgásformák (pl.: aerobic, tánc stb.), egyéb szabadidős, teremben vagy szabadban végezhető sportmozgások."

A Kötelező és választható mozgásanyagból kell a szaktanárnak kiválasztania azokat a konkrét feladatokat, amelyek általános és közös elemeit a kerettantervek is tartalmazzák. A testnevelő tanár szabadsága a deklarált tantervi cél- és feladatrendszer konkretizálásában és feldolgozásában bontakozik ki úgy, hogy differenciált foglalkoztatási formák, gyakorlatok és módszerek alkotó alkalmazásával biztosítja a testnevelés műveltségtartalmának minél magasabb szintű elsajátítását. A tantervben megjelölt tananyag lebontása, konkretizálása (a feltételeknek megfelelően annak meghatározása, hogy mi kap hangsúlyt, és mi marad ki) magas szintű szakmai- és pedagógiai felkészültséget és rugalmasságot igényel, mivel a kerettantervek lehetőséget adnak a megfogalmazott célok több irányból történő azonos értékű megközelítésére. Így az egyes témaköröknél felsorolt gyakorlatok - a tanulók előképzettségének függvényében- lehetnek új, illetve a tanultság valamilyen szintjén állók. Ezt a tanárnak messzemenően figyelembe kell vennie tervező munkája és a gyakorlati megvalósítás során.

A feladatok lebontásánál figyelembe kell venni:

  • az iskola lehetőségeit (létesítmények, felszerelés stb.),
  • a tanulók érdeklődését,
  • az iskola hagyományait és
  • a testnevelő tanár szakmai felkészültségét, irányultságát.

Ezt követően megfogalmazzuk az egyes testgyakorlati ágakban rejlő konkrét nevelési és képzési lehetőségeket. A gyakorlatanyagot (feladatokat), valamint a követelményeket (célokat) az életkori sajátosságok és az előképzettség figyelembe vételével határozzuk meg.

1.2.1. Atlétika

Az atlétikus mozgások (futások, ugrások és dobások), mint a legtermészetesebb emberi cselekvésformák, igen eredményesen alkalmazhatók a motoros-képességek differenciált fejlesztésére, mozgáskészségek kialakítására és a pozitív személyiségtulajdonságok erősítésére. A futó-, ugró- és dobóversenyek mért eredményei biztosítják a fejlődés megállapításának objektív lehetőségét.

1.2.2. Torna

A torna mozgásanyaga kiválóan alkalmas a tanulók önkifejezésére, a férfiasság és a nőiesség megjelenítésére. A legalapvetőbb probléma, hogy ennél a korosztálynál (12-16 év) már a tornamozgások eredményes elsajátításához szükséges koordinációs képességek igen nagymértékű deficitjével találkozunk. Az így előállt helyzetben fontos módszertani követelmény, hogy a tanár úgy tervezze és szervezze óráit, hogy a tanulóknak az előképzettségükből eredő hiányosságaik miatt minél kevesebb kudarcélményben legyen részük. Arra kell törekedni, hogy a még viszonylag szenzibilis 12-14 éves korban minél több új mozgáselemmel ismerkedjenek meg a tanulók, és a későbbiekben a fő feladat már a tanult mozgáselemek tökéletesítése és új mozgáskapcsolatok kialakítása legyen.

(A koordinációs képességek megalapozása, neurofiziológiai alapjainak kialakítása meg kell, hogy történjen 0-12 éves életkorig!)

1.2.3. Sportjátékok

Az iskolai- és népi játékok kellő alapot biztosítanak a sportjátékok alapjainak elsajátításához. A konkrét tananyagot úgy kell felépíteni, hogy a tanulóknak minél előbb játékélményben legyen részük (az egyszerű szabályjátékoktól fokozatosan eljutva a sport-játékokig), s a játékokkal is járuljon hozzá mozgásigényük kielégítéséhez, mozgáskultúrájuk fejlesztéséhez. Használjunk sok előkészítő játékot. A technikát, a taktikát és a játékszabályokat célszerűen tanítsuk, úgy hogy a tanulás folyamatában biztosítsuk a gyakorlati alkalmazás lehetőségét, és kapjon kiemelt hangsúlyt a játékos feladathelyzetekben történő döntőképesség kialakítása. A játék során a tanuló rendszeresen döntési, választási kényszerhelyzetbe kerül, és meg kell küzdenie azért, hogy elképzeléseit megvalósíthassa. Fontos követelmény a differenciált oktatás, ne akarjuk uniformizálni az osztályt. A csapatszerveződés spontán folyamatában a tanulók átélhetik az emberi kapcsolatteremtés, a hierarchián belüli hely megtalálásának pozitív és negatív élményeit és nehézségeit.

1.2.4. Úszás

Az úszni tudás alapvető mozgásműveltségi elvárás. A motorikus cselekvésbiztonság elképzelhetetlen a vízben való biztonságos, eszköz nélküli közlekedés nélkül. Az úszásoktatás elsődleges célja a vízbiztonság kialakítása. A tanulók sajátítsák el azokat az alapvető viselkedési formákat, amelyek képessé teszik őket arra, hogy váratlan helyzetekben is úrrá tudjanak lenni a nehézségeken. A tanulók egy része 12 éves koráig már részt vett úszásoktatásban, tehát valamilyen szintű ismerettel már rendelkezik. Ennek megfelelően az előképzettséget és a feltételeket figyelembe véve kell az úszásoktatást megtervezni és megszervezni.

1.2.5. Természetben végezhető sportok

Napjaikban világszerte a legnépszerűbb, a legnagyobb tömegeket megmozgató szabadidős tevékenységek közé tartoznak a természetben végezhető sportmozgások, amelyek a motoros képességek hatékony fejlesztése mellett lehetővé teszik a környezet jobb megismerését is. Ezáltal a környezet szeretetére és védelmére figyelmet fordító, a veszélyhelyzeteket felismerő és reálisan értékelni tudó magatartásra nevel. A szabadban, változó terep- és időjárási viszonyok közötti gyakorlás nehézségeinek leküzdése, elviselése, valamint a tájékozódási feladtok megoldása során átélt pozitív- és negatív élmények sokoldalú személyiségfejlesztő hatása szinte pótolhatatlan nevelési lehetőség. A több napos túrák és tanulmányi kirándulások a tanulók megismerésének, a tanár-diák viszony kialakulásának és a közösség formálásának legkiválóbb eszközei lehet

1.3. Választható mozgásanyag

1.3.1. Küzdősportok

A küzdősportok, és küzdőjátékok általános- és speciális személyiségfejlesztő hatása nélkülözhetetlen a pozitív erkölcsi-akarati tulajdonságok fejlesztésében és a negatív személyiségjegyek visszaszorításában. Az ifjúság küzdőszellemének, erkölcsi-akarati tulajdonságainak hiányosságait jól megválasztott eszközrendszerrel és pedagógiai módszerek segítségével kell és lehet pótolni. Az akarat, a küzdőképesség, a nehézségek elviselésének képessége a szellemi és a fizikai erőkifejtésekhez egyaránt szükséges. A küzdősportok oktatásának elsődleges célja az, hogy a motoros képességek fejlesztésével és mozgáskészségek kialakításával együtt fokozza a tanulók bátorságát, küzdőképességét és önuralmát.

1.3.2. Téli sportok

A téli sportok célja és feladata megegyezik a természetben űzhető sportoknál megfogalmazottakkal, amit sajátos eszközrendszerével (pl. korcsolya, jégkorong, szánkó, sí) old meg.

1.3.3. Mozgás-zene-harmónia

A nemzeti kultúránk alapját képező népzene, néptánc, táncos mozgások közösségi életünk szerves részét képezik. Az RSG, a néptánc, a társastánc, az aerobic stb. gazdag mozgásanyaga a kulturált mozgás, a ritmus, az esztétikus-elegáns testtartás kialakítását és az improvizáló képesség fejlesztését teszi lehetővé. A zenés, táncos mozgások oktatásával a személyiségfejlesztést, a társas kapcsolatok viselkedési normáinak kialakítását és formálását hangulatos, élménydús körülmények között valósíthatjuk meg.

A zenés mozgások tanításának alapvető célja:

  • a tánc megszerettetése,
  • a táncos motívumok elsajátítása,
  • a ritmus, az egyensúly és a térbeli tájékozódás képességének fejlesztése,
  • a kulturált viselkedési normák kialakítása és
  • az esztétikus mozgás és megjelenés igényének belsővé tétele.

1.3.4. Egyéb szabadidősportok

Ide tartoznak mindazok a klasszikus és modern mozgásformák, amelyek a testnevelés célkitűzéseinek megvalósítását elősegíthetik és hatásfokuk megfelel a követelményeknek.

1.4. A feladatok- és követelmények konkretizálása:

A VII. osztály javasolt tananyaga és követelményei:

Óraszám: a helyi tantervben megállapítottak szerint heti 3-5 óra.

Kötelező mozgásanyag:

1.4.1. Alakiság

Az alakiság olyan szabályozott megnyilvánulási formák és gyakorlatok elsajátítását és tervszerű alkalmazását jelenti, amelyek optimális formai keretet biztosítanak a rendelkezésre álló hely és idő hatékony felhasználásához. Ennek megfelelően nevelési szempontból megengedhetetlen és kimondottan káros az alaki mozgások öncélú gyakoroltatása.

  1. Alakzatok: oszlop, vonal, kör, zárt, nyitott.
  2. Alaki mozdulatok: állások, fordulatok helyben, visszakozás, a lépés kiigazítása.
  3. Mozgásmódok: lépés, futás, helyben járás, rendes lépés, irányváltoztatás, néhány lépésre történő helyváltoztatás.
  4. Alakzatok kialakítása: sorakozás, nyitódás és zárkózás, fejlődés és szakadozás.
  5. A tanár és a tanulók alaki feladatai: az öltöző ellenőrzése, jelentés adás stb.
  6. A csapatfoglalkozások alakisága: a csapatok szervezése, csapatvezetők választása vagy kijelölése stb.

Követelmény: Az alaki mozdulatok és mozgások pontos, esztétikus végrehajtása.

Értékelés: A szaktanár által meghatározott szempontok - csak kifejezetten pedagógiai- alapján a kidolgozott feltételrendszernek megfelelően történik.

1.4.2. Gimnasztika

A gimnasztika tartalmazza azokat a mozgásos feladatokat, gyakorlatokat, amelyek megalapozzák a kondicionális és koordinációs képességeket.

1.4.2.1. Általánosan és sokoldalúan előkészítő gyakorlatok.

1.4.2.2. Általánosan és sokoldalúan fejlesztő gyakorlatok.

1.4.2.3. Speciálisan előkészítő és fejlesztő gyakorlatok.

1.4.2.4. Speciális képességfejlesztő gyakorlatok.

Követelmény: A gimnasztika alapvető gyakorlatanyagának és vezényszavainak ismerete. Gyakorlat-sorozat (32,64 v. 128 ü.) bemutatása, lehetőleg zenére.

Értékelés: A szaktanár által meghatározott kritériumrendszer alapján

1.4.3. Atlétika

1.4.3.1. Futások:

  • futóiskola (pl. dzsoggolás, szkippelés, sarokemelés változatai);
  • játékos rajtversenyek, fogójátékok;
  • az atlétikai versenyszabályoknak megfelelő rajtolási formák elsajátítása;
  • váltójátékok, váltóversenyek;
  • fokozófutások 3-6 x 40-80 méter;
  • tartós egyenletes és változó iramú futás (6-12 perc vagy 1000-2000 m.);

1.4.3.2. Ugrások:

  • szökdelő és ugrójátékok és versenyek;
  • helyből ugrások, sorozatugrások;
  • akadályok fölötti átugrások (modul rendszerű akadálysor felépítése);
  • magasugrás tetszőleges technikával;
  • távolugrás tetszőleges technikával.

1.4.3.3. Dobások:

  • dobójátékok és versenyek különböző szerekkel;
  • helyből és lendületszerzésből történő dobások nagy(medicin)labdával;
  • kislabdahajítás.

Javasolt követelmények:

Futás: lányok 1000 méter, fiúk 2000 méter futás folyamatosan időméréssel, de szintidő nélkül.

Ugrás: távolugrás szintteljesítés és technikai végrehajtás.

Dobás: kislabdahajítás távolságra.

Értékelés: A szaktanár által megállapított feltételek szerint történik.

1.4.4. Torna (leányok)

1.4.4.1. Kötélmászás mászókulcsolással

1.4.4.2. Talaj

  • Az RSG szabadgyakorlatok előkészítő és fő mozgásanyagából kiválasztott gyakorlatok zenére történő végrehajtása.
  • Gurulóátfordulások előre és hátra a kiinduló és befejező helyzetek megváltoztatásával.
  • Játékos váltóversenyek különböző gurulóátfordulások nehezített körülmények között történő végrehajtásával.
  • Mérlegállás, tarkóállás, fejállás.
  • Fellendülés kézállásba, gurulás előre guggoló állásba.
  • Kézenátfordulás oldalt (cigánykerék).

1.4.4.3. Ugrás kettő-négy részes szekrényen széltében

  • Felguggolás, függőleges leugrások feladatokkal.
  • Zsugorkanyarlati átugrás.
  • Guggolóátugrás.
  • Fejenátfordulás.

1.4.4.4. Gerenda (különböző magasságú)

  • Járás előre-hátra, oldalt az RSG előkészítő gyakorlatának felhasználásával.
  • Testhelyzetek:
  • lábujj-, lépő-, kilépő-, guggoló-, támadó-, lebegő- és mérlegállás;
  • térdelések és térdelőtámaszok;
  • hanyatt- és hasonfekvések;
  • fekvőtámaszok;
  • átmenetek egyik testhelyzetből a másikba.
  • Felugrások:
  • mellső oldalállásból felugrás guggolótámaszba stb.
  • Fordulatok állásban és guggolásban;
  • Összetett lépésformák;
  • Leugrások - függőleges repülés (fordulattal is).

1.4.4.5. Felemáskorlát

  • Húzódzkodás a felső karfán függésből.
  • Függőállásból kelepfellendülés támaszba az alacsony karfára.
  • Támasz az alacsony karfán: láb belendítés és kilendítés.
  • Térdfellendülés az alacsony karfán.
  • Malomforgás előre.
  • Bal guggoló függőállásból hamisbillenés támaszba a magas karfára.
  • Támasz a magas karfán: lendület hátra lebegőtámaszba, homorított leugrás.

1.4.5. Torna (fiúk)

1.4.5.1. Kötélmászás, függeszkedés

1.4.5.2. Talaj

  • Gurulóátfordulások előre és hátra a kiinduló és befejező helyzetek megváltoztatásával.
  • Játékos váltóversenyek nehezített körülmények között történő gurulóátfordulások végrehajtásával.
  • Mérlegállás, tarkóállás, fejállás.
  • Fellendülés kézállásba, gurulás előre guggolóállásba.
  • Kézenátfordulás oldalt (cigánykerék).
  • Tarkóbillenés, fejenátfordulás hajlított állásba.
  • Vetődés mellső fekvőtámaszból ülésbe.

1.4.5.3. Ugrás kettő-négy részes szekrényen hosszában.

  • Felguggolás; függőleges leugrások feladatokkal.
  • Felguggolás; ugrás lebegőtámaszba leguggolás, leterpesztés.
  • Terpeszátugrás.

1.4.5.4. Gyűrű (alacsony-, érintő magas- és magas-)

  • Alaplendület és homorított leugrás a hátsó holtponton.
  • Fellendülés lebegőfüggésbe, zsugorfüggés, lefüggés, ereszkedés hátsófüggésbe.
  • Húzódás-tolódás támaszba, támaszülőtartás.

1.4.5.5. Korlát

  • Alaplendület támaszban és felkarfüggésben.
  • Felkarfüggésben lendület előre támaszba, terpeszülés.
  • Terpeszülésből gurulóátfordulás előre terpeszülésbe
  • Terpeszülésből emelés felkarállásba.
  • Lebegőfelkartámaszból lendület hátra támaszba.
  • Leugrások alacsony korlátról; kanyarlat, vetődés

1.4.5.6. Nyújtó (különböző magasságú)

  • Kelepfellendülés, kelepfelhúzódás.
  • Mellső oldaltámaszban láb belendítés oldalülésbe és kilendítés támaszba.
  • Térdfellendülés.
  • Kelepforgás hátra.
  • Alugrás.
  • Lendületvétel, alaplendület, leugrás a hátsó holtponton.

Követelmények: Kötélmászás, függeszkedés. Három-hat mozgáselemet tartalmazó gyakorlatok összeállítása illetve egy ugrás tudásszintnek megfelelő kiválasztása és bemutatása.

Értékelés: A szaktanár által meghatározott feltételek szerint.

1.4.6. Sportjátékok

1.4.6.1. Kézilabda

Technikai elemek:

  • Adogatások mozgás közben.
  • Egykezes felső átadás helyben és mozgás közben.
  • Cselezés labdával.
  • Kapura lövés állóhelyből és mozgásból.
  • Helyezkedés, a védőtől történő elszakadással labdaátvétel.
  • Védekező alaphelyzetek.

Játék könnyített szabályokkal.

1.4.6.2. Kosárlabda

Technikai elemek:

  • Egy- és kétkezes átadások helyben és mozgás közben.
  • Egykezes dobóformák egyszerű végrehajtása.
  • Labdavezetés irányváltoztatással.
  • Megindulások és megállások.
  • A tempódobás előkészítése.
  • Védekező alapmozgások.
  • Az 1-1 elleni játékhoz kapcsolódó technikai elemek alkalmazása játékos formában.

Játék könnyített szabályokkal.

1.4.6.3. Röplabda

Technikai elemek:

  • Alap-kosárérintés, alkarérintés.
  • Felsőnyitás; különböző nyitásformákkal.
  • Feladás; az egyenes ütés előkészítése.
  • Ütést- és sáncolást előkészítő gyakorlatok.
  • Támadás előkészítése egy feladóval.

Játék 6-6 ellen; egy térfélen három érintéssel, a tanult szabályok betartásával.

1.4.6.4. Labdarúgás

Az egyéni támadás és védekezés technikai és taktikai gyakorlatai játék és mérkőzés helyzetben.

  • Rúgások, labdaátvételek, labdavezetések, cselezések, fejelések és szerelések alkalmazása változó körülmények között.
  • 1-1 elleni játék: labdatartás, labdavezetés, cselezés, helyezkedés és szerelés.
  • Játék kiskapura, kispályán.
  • A támadó összjáték alapformái.
  • Kapura rúgások.
  • 2-1 elleni "cica" játék.
  • Vonalfutball.
  • Játék a szabályok betartásával.

Követelmények: Legyen képes az elsajátított technikai elemek játék közbeni alkalmazására.

Értékelés: A szaktanár által meghatározott feltételek szerint.

1.4.7. Úszás

1.4.7.1. I. Tudásszint: (nem tudnak úszni)

  • Vízhezszoktatás; merülések, légzési gyakorlatok, vízbeugrások, vízijátékok.
  • Lebegés és siklás hason és háton.
  • A mell-, a hát- és a gyorsúszás közül egy úszásnem oktatása.

1.4.7.2. II. Tudásszint (egy úszásnem ismerete)

  • Vízijátékok.
  • Fejesugrás.
  • Egy újabb úszásnem elsajátítása.
  • Folyamatos úszás kis- illetve közepes intenzitással (2x100-400 méter pihenővel)
  • Ismétléses úszás szubmaximális intenzitással (3-10x25-50 méter pihenővel)

1.4.7.3. III. Tudásszint (legalább két úszásnem ismerete)

  • Vízijátékok (labdával is)
  • A tudásszint differenciált fejlesztése.
  • Folyamatos úszás közepes intenzitással (2x200-500 méter pihenővel).
  • Ismétléses úszás szubmaximális intenzitással (5-10x25-50 méter pihenővel).

Követelmény: A tudásszintnek megfelelő feladat végrehajtása.

Értékelés: A szaktanár által meghatározott feltételek szerint.

1.4.8. Motoros próbák

A próbák részletes leírását, a végrehajtás- és értékelés módját (a pontos feltételeket) a tantervi melléklet tartalmazza

1.4.8.1. 60 méteres síkfutás.

1.4.8.2. Súlypontemelkedés (Sargent-ugrás).

1.4.8.3. Dobás hátra tömöttlabdával (Leányok: 3 kg. Fiúk: 4 kg.)

1.4.8.4. 600 méteres síkfutás.

1.4.8.5. Labdapasszolás 2 méter távolságra a falhoz 30 sec-ig.

1.4.8.6. Négyütemű szabadgyakorlat 1 min. -ig.

Követelmény: A próbák teljesítése.

Értékelés: A szaktanár választása szerint; vagy az országos standard értékekhez viszonyítja a tanulók teljesítményét, vagy az általunk ajánlott pontérték táblázatot használja fel.

A 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről megalkotása jelentős mértékben megváltoztat-ta az iskolarendszerhez köthető tantervi szabályozást.