Testnevelés Alternatív Kerettanterv 1994
A rendszerváltást követő társadalmi átalakulás, a reformpedagógiai törekvések az oktatásirányítás átalakulását eredményezték. A korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer megszervezése, irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés közoktatásról szóló törvényt alkotott, mely a Magyar Közlöny 1993. augusztus 3. 7. számában jelent meg: „1993. évi LXXIX. törvény - a közoktatásról" címen.
A nevelés és oktatás kötelező tartalmát és követelményeit a Törvényben meghatározottakkal összhangban a Nemzeti alaptanterv (NAT) határozza meg. A testnevelés cél- és feladatrendszerét, a célok és feladatok konkréttá tételét a következő tantervi részlet bemutatásával kívánjuk szemlé-letesebbé tenni.
Testnevelés Alternatív Kerettanterv 7-10. évfolyama számára
Készült: az MKM megbízásából 1994-ben.
Készítette: Dr. Gyetvai György és Domokos Mihály
A tanterv bevezető része tartalmazza a helyi körülményeknek megfelelő, konkretizálásra váró célok és feladatok általános megfogalmazását.
1.1. A testnevelés célja és feladata
A testnevelés az egyetemes emberi kultúra szerves részeként az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt igen fontos, sajátos műveltségtartalom hordozója. Célja és feladata, hogy a társadalom igényeinek megfelelően, az életkori sajátosságokat figyelembe véve speciális eszközrendszerével, elsősorban játékokkal és versenyekkel alapozza meg a tanulók cselekvésbiztonságát, és teremtse meg a testneveléshez, a sporttevékenységhez és a fizikai munkához való pozitív viszonyulás értelmi, érzelmi és pszicho-motoros alapjait. A természetes mozgásigény kielégítésén túl segítse elő a sportmozgások iránti érdeklődés felkeltését, és járuljon hozzá a tanulók reális önismeretének, önértékelésének kialakításához, a közösséghez való alkalmazkodás és kapcsolatteremtés képességének fejlesztéséhez.
Alapvető feladatok:
a) Segítse elő a tanulók egészséges testi fejlődését:
- Fokozza testi és szellemi teherbíró képességüket.
- Csökkentse a -mozgás szegény életmód- mozgató- és cardiorespiratorikus szervrendszert, valamint a vegetatív idegrendszert károsító hatásait.
b) Járuljon hozzá a tanulók cselekvéskultúrájának minél magasabb szintre történő emeléséhez:
- a kondicionális- és koordinációs képességek fejlesztésével, egyszerű és összetett mozgáskészségek elsajátításával és a versenyszabályok gyakorlati alkalmazásával.
c) Az egészségi állapot megszilárdításával és a cselekvésbiztonság fokozásával tegye képessé és késszé a tanulókat:
- az eredményes munkavégzésre,
- a honvédelmi feladatok ellátására,
- a közlekedési szituációk célszerű megoldására és
- a szabadidő sporttevékenységgel történő kulturált eltöltésére.
d) Hasson kedvezően az erkölcsi-akarati tulajdonságok alakulására
- erősítse a pozitív személyiségjegyeket és
- szorítsa vissza a negatív tulajdonságokat.
1.2. Kötelező mozgásanyag
(Az iskolai testnevelés kötelező és választható mozgásanyagát a NAT határozza meg.)
„Az iskolai testnevelés kötelező mozgásanyagához tartozik az atlétika, a torna, a testnevelési- és sportjátékok, a természetben végezhető sportok, valamint az úszás. Emellett választhatók a küzdő- és téli sportok, zenére végezhető különböző mozgásformák (pl.: aerobic, tánc stb.), egyéb szabadidős, teremben vagy szabadban végezhető sportmozgások."
A Kötelező és választható mozgásanyagból kell a szaktanárnak kiválasztania azokat a konkrét feladatokat, amelyek általános és közös elemeit a kerettantervek is tartalmazzák. A testnevelő tanár szabadsága a deklarált tantervi cél- és feladatrendszer konkretizálásában és feldolgozásában bontakozik ki úgy, hogy differenciált foglalkoztatási formák, gyakorlatok és módszerek alkotó alkalmazásával biztosítja a testnevelés műveltségtartalmának minél magasabb szintű elsajátítását. A tantervben megjelölt tananyag lebontása, konkretizálása (a feltételeknek megfelelően annak meghatározása, hogy mi kap hangsúlyt, és mi marad ki) magas szintű szakmai- és pedagógiai felkészültséget és rugalmasságot igényel, mivel a kerettantervek lehetőséget adnak a megfogalmazott célok több irányból történő azonos értékű megközelítésére. Így az egyes témaköröknél felsorolt gyakorlatok - a tanulók előképzettségének függvényében- lehetnek új, illetve a tanultság valamilyen szintjén állók. Ezt a tanárnak messzemenően figyelembe kell vennie tervező munkája és a gyakorlati megvalósítás során.
A feladatok lebontásánál figyelembe kell venni:
- az iskola lehetőségeit (létesítmények, felszerelés stb.),
- a tanulók érdeklődését,
- az iskola hagyományait és
- a testnevelő tanár szakmai felkészültségét, irányultságát.
Ezt követően megfogalmazzuk az egyes testgyakorlati ágakban rejlő konkrét nevelési és képzési lehetőségeket. A gyakorlatanyagot (feladatokat), valamint a követelményeket (célokat) az életkori sajátosságok és az előképzettség figyelembe vételével határozzuk meg.
1.2.1. Atlétika
Az atlétikus mozgások (futások, ugrások és dobások), mint a legtermészetesebb emberi cselekvésformák, igen eredményesen alkalmazhatók a motoros-képességek differenciált fejlesztésére, mozgáskészségek kialakítására és a pozitív személyiségtulajdonságok erősítésére. A futó-, ugró- és dobóversenyek mért eredményei biztosítják a fejlődés megállapításának objektív lehetőségét.
1.2.2. Torna
A torna mozgásanyaga kiválóan alkalmas a tanulók önkifejezésére, a férfiasság és a nőiesség megjelenítésére. A legalapvetőbb probléma, hogy ennél a korosztálynál (12-16 év) már a tornamozgások eredményes elsajátításához szükséges koordinációs képességek igen nagymértékű deficitjével találkozunk. Az így előállt helyzetben fontos módszertani követelmény, hogy a tanár úgy tervezze és szervezze óráit, hogy a tanulóknak az előképzettségükből eredő hiányosságaik miatt minél kevesebb kudarcélményben legyen részük. Arra kell törekedni, hogy a még viszonylag szenzibilis 12-14 éves korban minél több új mozgáselemmel ismerkedjenek meg a tanulók, és a későbbiekben a fő feladat már a tanult mozgáselemek tökéletesítése és új mozgáskapcsolatok kialakítása legyen.
(A koordinációs képességek megalapozása, neurofiziológiai alapjainak kialakítása meg kell, hogy történjen 0-12 éves életkorig!)
1.2.3. Sportjátékok
Az iskolai- és népi játékok kellő alapot biztosítanak a sportjátékok alapjainak elsajátításához. A konkrét tananyagot úgy kell felépíteni, hogy a tanulóknak minél előbb játékélményben legyen részük (az egyszerű szabályjátékoktól fokozatosan eljutva a sport-játékokig), s a játékokkal is járuljon hozzá mozgásigényük kielégítéséhez, mozgáskultúrájuk fejlesztéséhez. Használjunk sok előkészítő játékot. A technikát, a taktikát és a játékszabályokat célszerűen tanítsuk, úgy hogy a tanulás folyamatában biztosítsuk a gyakorlati alkalmazás lehetőségét, és kapjon kiemelt hangsúlyt a játékos feladathelyzetekben történő döntőképesség kialakítása. A játék során a tanuló rendszeresen döntési, választási kényszerhelyzetbe kerül, és meg kell küzdenie azért, hogy elképzeléseit megvalósíthassa. Fontos követelmény a differenciált oktatás, ne akarjuk uniformizálni az osztályt. A csapatszerveződés spontán folyamatában a tanulók átélhetik az emberi kapcsolatteremtés, a hierarchián belüli hely megtalálásának pozitív és negatív élményeit és nehézségeit.
1.2.4. Úszás
Az úszni tudás alapvető mozgásműveltségi elvárás. A motorikus cselekvésbiztonság elképzelhetetlen a vízben való biztonságos, eszköz nélküli közlekedés nélkül. Az úszásoktatás elsődleges célja a vízbiztonság kialakítása. A tanulók sajátítsák el azokat az alapvető viselkedési formákat, amelyek képessé teszik őket arra, hogy váratlan helyzetekben is úrrá tudjanak lenni a nehézségeken. A tanulók egy része 12 éves koráig már részt vett úszásoktatásban, tehát valamilyen szintű ismerettel már rendelkezik. Ennek megfelelően az előképzettséget és a feltételeket figyelembe véve kell az úszásoktatást megtervezni és megszervezni.
1.2.5. Természetben végezhető sportok
Napjaikban világszerte a legnépszerűbb, a legnagyobb tömegeket megmozgató szabadidős tevékenységek közé tartoznak a természetben végezhető sportmozgások, amelyek a motoros képességek hatékony fejlesztése mellett lehetővé teszik a környezet jobb megismerését is. Ezáltal a környezet szeretetére és védelmére figyelmet fordító, a veszélyhelyzeteket felismerő és reálisan értékelni tudó magatartásra nevel. A szabadban, változó terep- és időjárási viszonyok közötti gyakorlás nehézségeinek leküzdése, elviselése, valamint a tájékozódási feladtok megoldása során átélt pozitív- és negatív élmények sokoldalú személyiségfejlesztő hatása szinte pótolhatatlan nevelési lehetőség. A több napos túrák és tanulmányi kirándulások a tanulók megismerésének, a tanár-diák viszony kialakulásának és a közösség formálásának legkiválóbb eszközei lehet
1.3. Választható mozgásanyag
1.3.1. Küzdősportok
A küzdősportok, és küzdőjátékok általános- és speciális személyiségfejlesztő hatása nélkülözhetetlen a pozitív erkölcsi-akarati tulajdonságok fejlesztésében és a negatív személyiségjegyek visszaszorításában. Az ifjúság küzdőszellemének, erkölcsi-akarati tulajdonságainak hiányosságait jól megválasztott eszközrendszerrel és pedagógiai módszerek segítségével kell és lehet pótolni. Az akarat, a küzdőképesség, a nehézségek elviselésének képessége a szellemi és a fizikai erőkifejtésekhez egyaránt szükséges. A küzdősportok oktatásának elsődleges célja az, hogy a motoros képességek fejlesztésével és mozgáskészségek kialakításával együtt fokozza a tanulók bátorságát, küzdőképességét és önuralmát.
1.3.2. Téli sportok
A téli sportok célja és feladata megegyezik a természetben űzhető sportoknál megfogalmazottakkal, amit sajátos eszközrendszerével (pl. korcsolya, jégkorong, szánkó, sí) old meg.
1.3.3. Mozgás-zene-harmónia
A nemzeti kultúránk alapját képező népzene, néptánc, táncos mozgások közösségi életünk szerves részét képezik. Az RSG, a néptánc, a társastánc, az aerobic stb. gazdag mozgásanyaga a kulturált mozgás, a ritmus, az esztétikus-elegáns testtartás kialakítását és az improvizáló képesség fejlesztését teszi lehetővé. A zenés, táncos mozgások oktatásával a személyiségfejlesztést, a társas kapcsolatok viselkedési normáinak kialakítását és formálását hangulatos, élménydús körülmények között valósíthatjuk meg.
A zenés mozgások tanításának alapvető célja:
- a tánc megszerettetése,
- a táncos motívumok elsajátítása,
- a ritmus, az egyensúly és a térbeli tájékozódás képességének fejlesztése,
- a kulturált viselkedési normák kialakítása és
- az esztétikus mozgás és megjelenés igényének belsővé tétele.
1.3.4. Egyéb szabadidősportok
Ide tartoznak mindazok a klasszikus és modern mozgásformák, amelyek a testnevelés célkitűzéseinek megvalósítását elősegíthetik és hatásfokuk megfelel a követelményeknek.
1.4. A feladatok- és követelmények konkretizálása:
A VII. osztály javasolt tananyaga és követelményei:
Óraszám: a helyi tantervben megállapítottak szerint heti 3-5 óra.
Kötelező mozgásanyag:
1.4.1. Alakiság
Az alakiság olyan szabályozott megnyilvánulási formák és gyakorlatok elsajátítását és tervszerű alkalmazását jelenti, amelyek optimális formai keretet biztosítanak a rendelkezésre álló hely és idő hatékony felhasználásához. Ennek megfelelően nevelési szempontból megengedhetetlen és kimondottan káros az alaki mozgások öncélú gyakoroltatása.
- Alakzatok: oszlop, vonal, kör, zárt, nyitott.
- Alaki mozdulatok: állások, fordulatok helyben, visszakozás, a lépés kiigazítása.
- Mozgásmódok: lépés, futás, helyben járás, rendes lépés, irányváltoztatás, néhány lépésre történő helyváltoztatás.
- Alakzatok kialakítása: sorakozás, nyitódás és zárkózás, fejlődés és szakadozás.
- A tanár és a tanulók alaki feladatai: az öltöző ellenőrzése, jelentés adás stb.
- A csapatfoglalkozások alakisága: a csapatok szervezése, csapatvezetők választása vagy kijelölése stb.
Követelmény: Az alaki mozdulatok és mozgások pontos, esztétikus végrehajtása.
Értékelés: A szaktanár által meghatározott szempontok - csak kifejezetten pedagógiai- alapján a kidolgozott feltételrendszernek megfelelően történik.
1.4.2. Gimnasztika
A gimnasztika tartalmazza azokat a mozgásos feladatokat, gyakorlatokat, amelyek megalapozzák a kondicionális és koordinációs képességeket.
1.4.2.1. Általánosan és sokoldalúan előkészítő gyakorlatok.
1.4.2.2. Általánosan és sokoldalúan fejlesztő gyakorlatok.
1.4.2.3. Speciálisan előkészítő és fejlesztő gyakorlatok.
1.4.2.4. Speciális képességfejlesztő gyakorlatok.
Követelmény: A gimnasztika alapvető gyakorlatanyagának és vezényszavainak ismerete. Gyakorlat-sorozat (32,64 v. 128 ü.) bemutatása, lehetőleg zenére.
Értékelés: A szaktanár által meghatározott kritériumrendszer alapján
1.4.3. Atlétika
1.4.3.1. Futások:
- futóiskola (pl. dzsoggolás, szkippelés, sarokemelés változatai);
- játékos rajtversenyek, fogójátékok;
- az atlétikai versenyszabályoknak megfelelő rajtolási formák elsajátítása;
- váltójátékok, váltóversenyek;
- fokozófutások 3-6 x 40-80 méter;
- tartós egyenletes és változó iramú futás (6-12 perc vagy 1000-2000 m.);
1.4.3.2. Ugrások:
- szökdelő és ugrójátékok és versenyek;
- helyből ugrások, sorozatugrások;
- akadályok fölötti átugrások (modul rendszerű akadálysor felépítése);
- magasugrás tetszőleges technikával;
- távolugrás tetszőleges technikával.
1.4.3.3. Dobások:
- dobójátékok és versenyek különböző szerekkel;
- helyből és lendületszerzésből történő dobások nagy(medicin)labdával;
- kislabdahajítás.
Javasolt követelmények:
Futás: lányok 1000 méter, fiúk 2000 méter futás folyamatosan időméréssel, de szintidő nélkül.
Ugrás: távolugrás szintteljesítés és technikai végrehajtás.
Dobás: kislabdahajítás távolságra.
Értékelés: A szaktanár által megállapított feltételek szerint történik.
1.4.4. Torna (leányok)
1.4.4.1. Kötélmászás mászókulcsolással
1.4.4.2. Talaj
- Az RSG szabadgyakorlatok előkészítő és fő mozgásanyagából kiválasztott gyakorlatok zenére történő végrehajtása.
- Gurulóátfordulások előre és hátra a kiinduló és befejező helyzetek megváltoztatásával.
- Játékos váltóversenyek különböző gurulóátfordulások nehezített körülmények között történő végrehajtásával.
- Mérlegállás, tarkóállás, fejállás.
- Fellendülés kézállásba, gurulás előre guggoló állásba.
- Kézenátfordulás oldalt (cigánykerék).
1.4.4.3. Ugrás kettő-négy részes szekrényen széltében
- Felguggolás, függőleges leugrások feladatokkal.
- Zsugorkanyarlati átugrás.
- Guggolóátugrás.
- Fejenátfordulás.
1.4.4.4. Gerenda (különböző magasságú)
- Járás előre-hátra, oldalt az RSG előkészítő gyakorlatának felhasználásával.
- Testhelyzetek:
- lábujj-, lépő-, kilépő-, guggoló-, támadó-, lebegő- és mérlegállás;
- térdelések és térdelőtámaszok;
- hanyatt- és hasonfekvések;
- fekvőtámaszok;
- átmenetek egyik testhelyzetből a másikba.
- Felugrások:
- mellső oldalállásból felugrás guggolótámaszba stb.
- Fordulatok állásban és guggolásban;
- Összetett lépésformák;
- Leugrások - függőleges repülés (fordulattal is).
1.4.4.5. Felemáskorlát
- Húzódzkodás a felső karfán függésből.
- Függőállásból kelepfellendülés támaszba az alacsony karfára.
- Támasz az alacsony karfán: láb belendítés és kilendítés.
- Térdfellendülés az alacsony karfán.
- Malomforgás előre.
- Bal guggoló függőállásból hamisbillenés támaszba a magas karfára.
- Támasz a magas karfán: lendület hátra lebegőtámaszba, homorított leugrás.
1.4.5. Torna (fiúk)
1.4.5.1. Kötélmászás, függeszkedés
1.4.5.2. Talaj
- Gurulóátfordulások előre és hátra a kiinduló és befejező helyzetek megváltoztatásával.
- Játékos váltóversenyek nehezített körülmények között történő gurulóátfordulások végrehajtásával.
- Mérlegállás, tarkóállás, fejállás.
- Fellendülés kézállásba, gurulás előre guggolóállásba.
- Kézenátfordulás oldalt (cigánykerék).
- Tarkóbillenés, fejenátfordulás hajlított állásba.
- Vetődés mellső fekvőtámaszból ülésbe.
1.4.5.3. Ugrás kettő-négy részes szekrényen hosszában.
- Felguggolás; függőleges leugrások feladatokkal.
- Felguggolás; ugrás lebegőtámaszba leguggolás, leterpesztés.
- Terpeszátugrás.
1.4.5.4. Gyűrű (alacsony-, érintő magas- és magas-)
- Alaplendület és homorított leugrás a hátsó holtponton.
- Fellendülés lebegőfüggésbe, zsugorfüggés, lefüggés, ereszkedés hátsófüggésbe.
- Húzódás-tolódás támaszba, támaszülőtartás.
1.4.5.5. Korlát
- Alaplendület támaszban és felkarfüggésben.
- Felkarfüggésben lendület előre támaszba, terpeszülés.
- Terpeszülésből gurulóátfordulás előre terpeszülésbe
- Terpeszülésből emelés felkarállásba.
- Lebegőfelkartámaszból lendület hátra támaszba.
- Leugrások alacsony korlátról; kanyarlat, vetődés
1.4.5.6. Nyújtó (különböző magasságú)
- Kelepfellendülés, kelepfelhúzódás.
- Mellső oldaltámaszban láb belendítés oldalülésbe és kilendítés támaszba.
- Térdfellendülés.
- Kelepforgás hátra.
- Alugrás.
- Lendületvétel, alaplendület, leugrás a hátsó holtponton.
Követelmények: Kötélmászás, függeszkedés. Három-hat mozgáselemet tartalmazó gyakorlatok összeállítása illetve egy ugrás tudásszintnek megfelelő kiválasztása és bemutatása.
Értékelés: A szaktanár által meghatározott feltételek szerint.
1.4.6. Sportjátékok
1.4.6.1. Kézilabda
Technikai elemek:
- Adogatások mozgás közben.
- Egykezes felső átadás helyben és mozgás közben.
- Cselezés labdával.
- Kapura lövés állóhelyből és mozgásból.
- Helyezkedés, a védőtől történő elszakadással labdaátvétel.
- Védekező alaphelyzetek.
Játék könnyített szabályokkal.
1.4.6.2. Kosárlabda
Technikai elemek:
- Egy- és kétkezes átadások helyben és mozgás közben.
- Egykezes dobóformák egyszerű végrehajtása.
- Labdavezetés irányváltoztatással.
- Megindulások és megállások.
- A tempódobás előkészítése.
- Védekező alapmozgások.
- Az 1-1 elleni játékhoz kapcsolódó technikai elemek alkalmazása játékos formában.
Játék könnyített szabályokkal.
1.4.6.3. Röplabda
Technikai elemek:
- Alap-kosárérintés, alkarérintés.
- Felsőnyitás; különböző nyitásformákkal.
- Feladás; az egyenes ütés előkészítése.
- Ütést- és sáncolást előkészítő gyakorlatok.
- Támadás előkészítése egy feladóval.
Játék 6-6 ellen; egy térfélen három érintéssel, a tanult szabályok betartásával.
1.4.6.4. Labdarúgás
Az egyéni támadás és védekezés technikai és taktikai gyakorlatai játék és mérkőzés helyzetben.
- Rúgások, labdaátvételek, labdavezetések, cselezések, fejelések és szerelések alkalmazása változó körülmények között.
- 1-1 elleni játék: labdatartás, labdavezetés, cselezés, helyezkedés és szerelés.
- Játék kiskapura, kispályán.
- A támadó összjáték alapformái.
- Kapura rúgások.
- 2-1 elleni "cica" játék.
- Vonalfutball.
- Játék a szabályok betartásával.
Követelmények: Legyen képes az elsajátított technikai elemek játék közbeni alkalmazására.
Értékelés: A szaktanár által meghatározott feltételek szerint.
1.4.7. Úszás
1.4.7.1. I. Tudásszint: (nem tudnak úszni)
- Vízhezszoktatás; merülések, légzési gyakorlatok, vízbeugrások, vízijátékok.
- Lebegés és siklás hason és háton.
- A mell-, a hát- és a gyorsúszás közül egy úszásnem oktatása.
1.4.7.2. II. Tudásszint (egy úszásnem ismerete)
- Vízijátékok.
- Fejesugrás.
- Egy újabb úszásnem elsajátítása.
- Folyamatos úszás kis- illetve közepes intenzitással (2x100-400 méter pihenővel)
- Ismétléses úszás szubmaximális intenzitással (3-10x25-50 méter pihenővel)
1.4.7.3. III. Tudásszint (legalább két úszásnem ismerete)
- Vízijátékok (labdával is)
- A tudásszint differenciált fejlesztése.
- Folyamatos úszás közepes intenzitással (2x200-500 méter pihenővel).
- Ismétléses úszás szubmaximális intenzitással (5-10x25-50 méter pihenővel).
Követelmény: A tudásszintnek megfelelő feladat végrehajtása.
Értékelés: A szaktanár által meghatározott feltételek szerint.
1.4.8. Motoros próbák
A próbák részletes leírását, a végrehajtás- és értékelés módját (a pontos feltételeket) a tantervi melléklet tartalmazza
1.4.8.1. 60 méteres síkfutás.
1.4.8.2. Súlypontemelkedés (Sargent-ugrás).
1.4.8.3. Dobás hátra tömöttlabdával (Leányok: 3 kg. Fiúk: 4 kg.)
1.4.8.4. 600 méteres síkfutás.
1.4.8.5. Labdapasszolás 2 méter távolságra a falhoz 30 sec-ig.
1.4.8.6. Négyütemű szabadgyakorlat 1 min. -ig.
Követelmény: A próbák teljesítése.
Értékelés: A szaktanár választása szerint; vagy az országos standard értékekhez viszonyítja a tanulók teljesítményét, vagy az általunk ajánlott pontérték táblázatot használja fel.
A 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről megalkotása jelentős mértékben megváltoztat-ta az iskolarendszerhez köthető tantervi szabályozást.