Cziberéné Nohel Gizella, Hézsőné Böröcz Andrea: Gimnasztika oktatásmódszertani segédanyag és gyakorlatgyűjtemény
A gimnasztikai gyakorlatok leírásának elvei és szabályai
A szaknyelv harmadik alapelve a gimnasztikai gyakorlatok közlésére, ismertetésére vonatkozik.
A gyakorlatok szakleírása:
- A
szakleírás célja a pontosság, az egyforma értelmezés.
- A gimnasztikai gyakorlatok leírása
meghatározott sorrendben történik.
- A kiinduló
helyzetet pontosan meg kell nevezni (a testhelyzet megnevezése; társhoz,
szerhez valóviszony leírása; kartartás, kéztartás, lábhelyzet, törzshelyzet,
lábfej helyzetének megjelölése). A kiindulóhelyzet leírása után ne tegyünk
semmilyen írásjelet
(Pl.: Kiindulóhelyzet: terpeszállás, csípőretartás; vagy Kiindulóhelyzet: szögállás, oldalsó középtartás). - A mozgásütem
vagy ütemcsoport számának, sorszámának jelölése. Az ütem vagy
ütemcsoport száma után kettőspontot teszünk.
(Pl.: 1–2. ütem: törzsfordítás balra 2x;
3–4. ütem: az 1–2. ütem ellenkező. - Az egész test, vagy testrész mozgásának pontos és rövid megnevezése:
- Meg
kell nevezni a test és a testrészek mozgását (pl. karkörzés, törzshajlítás);
- Meg
kell határozni a mozgás irányát (pl. karkörzés előre, törzshajlítás hátra);
- Meg
kell jelölni a mozgás nagyságát, kiterjedését, mennyiségét, utánmozgások számát
(számmal és a gyakoriságot jelző „x”- el) (pl.: karkörzés előre 2x, törzshajlítás hátra 3x);
- Meg
kell nevezni a mozgás befejező helyzetét, amennyiben az szükséges, eltér a kiinduló helyzettől;
- Meg
kell nevezni a test és a testrészek mozgását (pl. karkörzés, törzshajlítás);
- Jelölni
kell a mozgásütem, ütemcsoport megismétlését, ellenkező irányba történő végrehajtását is, amennyiben az szükséges (pl.: 3. ütem: mint az 1. ütem; ill. 3-4.
ütem: az 1-2.ütem ellenkezőleg;);
- A
gimnasztikai gyakorlatok leírása során pontosan jelölni kell az elemek
kapcsolatait is;
- Ismerünk
egyidejű és egymás
utáni kapcsolatot;
- Egyidejű
kapcsolatról akkor beszélünk, ha a tanuló különböző testrészei egyszerre, egy időben hajtják végre a különböző mozgásokat.
- Az
egyidejű mozgások leírásánál az alapformák
végrehajtási sorrendjét követjük, azokat vesszővel választjuk el. Az egyidejű kapcsolat szakleírása során először mindig a hangsúlyos, fő gyakorlatelemet kell jelölni, és ahhoz a
másik elemet ”-val, -vel” raggal kell kapcsolni (pl.:
kilépés balra terpeszállásba karlendítéssel magastartásba);
- Amennyiben
más testrész is részt vesz a mozgásban, az újabb egyidejű kapcsolatot „és” kötőszóval kapcsoljuk az előzőekhez (pl.: felugrás karlendítéssel magastartásba és láblendítés
előre).
- Egymás
utáni kapcsolat. Az
egymás utáni kapcsolat során az egyes alapformákat a végrehajtás időbeni sorrendjében kell leírni, és azokat
pontosvesszővel
kell elválasztani egymástól.
- Utoljára
a befejező helyzetet kell megnevezni. A befejező helyzet után pontot kell tenni.
A gyakorlatsor
és gyakorlat-fűzér szaknyelven történő leírásának
általános szabályai (szakleírás)
- A
gyakorlat sorozatnak, gyakorlat-láncnak címet kell adni, amelyben a gyakorlat
tartalmára, céljára, vagy a szervezetre kifejtett hatására kell utalni.
- Célszerű
megnevezni a célcsoportot, vagy/és a korosztályt, akiknek a gyakorlatokat
szánjuk. A címben feltüntethetjük a gyakorlatok fajtáját esetleg az alkalmazott
szereket (pl.48
ütemű kézisúlyzó–gyakorlat-fűzér 8. osztályos fiú tanulók részére, vagy vállízület
mozgékonyságát fejlesztő gyakorlatsor tornászlányok számára).
- A
gyakorlatcsoportot általában kisebb funkcionális egységekre tagoljuk, ezeknek a
kisebb gyakorlatcsoportoknak alcímet adunk. Az alcímben, hasonlóan a főcímhez,
megjelöljük annak a tartalmát, funkcióját, hatását, stb.
- A
határozott formájú, ütemtartásra végrehajtott gyakorlatokat sorszámmal látjuk
el, és a meghatározott formai követelményeknek megfelelően, ütemenként leírjuk.
- Az ütemszám csoportnak, illetve egy ütemnek a
leírásában a magyar nyelvhelyesség, és bizonyos szabályok betartásával a
helyzeteket és mozgásokat pontosan, az ismert szakkifejezésekkel nevezzük meg.
- A
szakleírásnak egyértelmű támpontot kell adnia a testnevelő kollégáknak, illetve
az edzőknek gyakorlatok végrehajtásáról.
- A gyakorlat
sorozatok felhasználására szinte valamennyi testnevelési órán sor kerül, pl. az
általános bemelegítés során.
- A bemelegítés
céljára, feladataira, szabályaira vonatkozóan ismereteket szerezhetnek a
legújabb elektronikus tananyagban:
Honfi László: Gimnasztika elmélet, gyakorlat, módszertan 204 -212. old.
http://tamop412a.ttk.pte.hu/TSI/Honfi%20Laszlo%20-%20Gimnasztika/Gimnasztika.pdf