Skip navigation

A gimnasztikai gyakorlatok leírásának elvei és szabályai

A szaknyelv harmadik alapelve a gimnasztikai gyakorlatok közlésére, ismertetésére vonatkozik.

A gyakorlatok szakleírása:

  • A szakleírás célja a pontosság, az egyforma értelmezés.
  • A gimnasztikai gyakorlatok leírása meghatározott sorrendben történik.
  • A kiinduló helyzetet pontosan meg kell nevezni (a testhelyzet megnevezése; társhoz, szerhez valóviszony leírása; kartartás, kéztartás, lábhelyzet, törzshelyzet, lábfej helyzetének megjelölése). A kiindulóhelyzet leírása után ne tegyünk semmilyen írásjelet
    (Pl.: Kiindulóhelyzet: terpeszállás, csípőretartás; vagy Kiindulóhelyzet: szögállás, oldalsó középtartás).
  • A mozgásütem vagy ütemcsoport számának, sorszámának jelölése. Az ütem vagy ütemcsoport száma után kettőspontot teszünk.
    (Pl.: 1–2. ütem: törzsfordítás balra 2x;
    3–4. ütem: az 1–2. ütem ellenkező.
  • Az egész test, vagy testrész mozgásának pontos és rövid megnevezése:
    • Meg kell nevezni a test és a testrészek mozgását (pl. karkörzés, törzshajlítás);
    • Meg kell határozni a mozgás irányát (pl. karkörzés előre, törzshajlítás hátra);
    • Meg kell jelölni a mozgás nagyságát, kiterjedését, mennyiségét, utánmozgások számát (számmal és a gyakoriságot jelző „x”- el) (pl.: karkörzés előre 2x, törzshajlítás hátra 3x);
    • Meg kell nevezni a mozgás befejező helyzetét, amennyiben az szükséges, eltér a kiinduló helyzettől;
  • Jelölni kell a mozgásütem, ütemcsoport megismétlését, ellenkező irányba történő végrehajtását is, amennyiben az szükséges (pl.: 3. ütem: mint az 1. ütem; ill. 3-4. ütem: az 1-2.ütem ellenkezőleg;);
  • A gimnasztikai gyakorlatok leírása során pontosan jelölni kell az elemek kapcsolatait is;
  • Ismerünk egyidejű és egymás utáni kapcsolatot;
  • Egyidejű kapcsolatról akkor beszélünk, ha a tanuló különböző testrészei egyszerre, egy időben hajtják végre a különböző mozgásokat.
  • Az egyidejű mozgások leírásánál az alapformák végrehajtási sorrendjét követjük, azokat vesszővel választjuk el. Az egyidejű kapcsolat szakleírása során először mindig a hangsúlyos, fő gyakorlatelemet kell jelölni, és ahhoz a másik elemet ”-val, -vel” raggal kell kapcsolni (pl.: kilépés balra terpeszállásba karlendítéssel magastartásba);
  • Amennyiben más testrész is részt vesz a mozgásban, az újabb egyidejű kapcsolatot „és” kötőszóval kapcsoljuk az előzőekhez (pl.: felugrás karlendítéssel magastartásba és láblendítés előre).
  • Egymás utáni kapcsolat. Az egymás utáni kapcsolat során az egyes alapformákat a végrehajtás időbeni sorrendjében kell leírni, és azokat pontosvesszővel kell elválasztani egymástól.
  • Utoljára a befejező helyzetet kell megnevezni. A befejező helyzet után pontot kell tenni.

 

A gyakorlatsor és gyakorlat-fűzér szaknyelven történő leírásának általános szabályai (szakleírás)

  • A gyakorlat sorozatnak, gyakorlat-láncnak címet kell adni, amelyben a gyakorlat tartalmára, céljára, vagy a szervezetre kifejtett hatására kell utalni.
  • Célszerű megnevezni a célcsoportot, vagy/és a korosztályt, akiknek a gyakorlatokat szánjuk. A címben feltüntethetjük a gyakorlatok fajtáját esetleg az alkalmazott szereket (pl.48 ütemű kézisúlyzó–gyakorlat-fűzér 8. osztályos fiú tanulók részére, vagy vállízület mozgékonyságát fejlesztő gyakorlatsor tornászlányok számára).
  • A gyakorlatcsoportot általában kisebb funkcionális egységekre tagoljuk, ezeknek a kisebb gyakorlatcsoportoknak alcímet adunk. Az alcímben, hasonlóan a főcímhez, megjelöljük annak a tartalmát, funkcióját, hatását, stb.
  • A határozott formájú, ütemtartásra végrehajtott gyakorlatokat sorszámmal látjuk el, és a meghatározott formai követelményeknek megfelelően, ütemenként leírjuk.
  • Az ütemszám csoportnak, illetve egy ütemnek a leírásában a magyar nyelvhelyesség, és bizonyos szabályok betartásával a helyzeteket és mozgásokat pontosan, az ismert szakkifejezésekkel nevezzük meg.
  • A szakleírásnak egyértelmű támpontot kell adnia a testnevelő kollégáknak, illetve az edzőknek gyakorlatok végrehajtásáról.
  • A gyakorlat sorozatok felhasználására szinte valamennyi testnevelési órán sor kerül, pl. az általános bemelegítés során.
  • A bemelegítés céljára, feladataira, szabályaira vonatkozóan ismereteket szerezhetnek a legújabb elektronikus tananyagban:
    Honfi László: Gimnasztika elmélet, gyakorlat, módszertan 204 -212. old.
    http://tamop412a.ttk.pte.hu/TSI/Honfi%20Laszlo%20-%20Gimnasztika/Gimnasztika.pdf