Társas gyakorlatok
Társas gyakorlatról
akkor beszélünk, ha a társak között valamilyen fizikai kapcsolat van a kiinduló
helyzetben, ill. a gyakorlat során bármely ütemben/ütemekben. A
szabadgyakorlatok jártasságszintű elsajátítása, magasabb fokú figyelem,
fegyelem és értelem szükséges a társas gyakorlatok oktatásához. Ezekben a
gyakorlatokban a gyermekeknek egymás segítésében, vagy egymással szemben kell
ügyességüket, erejüket, állóképességüket, gyorsaságukat mozgósítani az adott
feladatnak, gyakorlatnak megfelelően.
Az oktatás elején
egyszerű utánzó és játékos feladatokat alkalmazzunk, és azokat is viszonylag
rövid ideig (1-2 gyakorlat erejéig) végeztessük. A gyermekek értelmének,
figyelmének fejlődésével térhetünk át a határozott alapformájú társas
gyakorlatokra.
Kezdetekben egyszerű,
kötetlen formájú páros gyakorlatokat végeztessünk, mert ezeket könnyebben
megértik a tanulók, mint a csoportosakat. Ugyancsak könnyebben értik meg a
gyerekek azokat a gyakorlatokat, amelyeknél ugyanazt a mozgást kell végezniük,
mint amikor a szerepük különböző.
A párokat, a
hármas, négyes csoportokat legegyszerűbb „tornasorból” kialakítani, kicsiknél
helyben, nagyobbaknál menetközben, fejlődéssel kettes, hármas, négyes oszlopba.
A tervezett gyakorlatok jellege, a létszám, a rendelkezésre álló hely szabja
meg, hogy hogyan állítjuk fel a tanulókat nyitott alakzatban. Páros
gyakorlatoknál a kettős arckör is megfelelő felállítási mód lehet.
A párok, illetve a
csoportok kialakításánál nagyon fontos, hogy azok közel egyforma magasságú,
súlyú és képességű tanulókból álljanak. Amennyiben nagy eltéréseket
tapasztalunk, cseréket kell alkalmaznunk. Előfordul, hogy valaki kimarad a
beosztáskor. Ilyenkor a következőképpen tehetünk:
-
a kimaradt
tanulóval, tanulókkal mutatjuk, mutattatjuk be a gyakorlatokat;
- a feladatokat,
gyakorlatokat más-más tanulóval felváltva végzik párokban, vagy csoportokban;
- egyénileg, társ vagy társak nélkül végzi(k) a gyakorlatokat, de ezt is váltogatva.
Olyan is
előfordulhat, hogy a gyakorlat jellege más szempontokat igényel a párok/társak
kiválasztásánál. Pl. „gólya viszi a fiát” jellegű gyakorlatokban a testméretek
alapján történő összeállítást másképp kell értelmezni.
A tanárnak az
alakzattal szemben, annak közepén kell elhelyezkedni a gyakorlatok
ismertetéséhez, bemutatásához, úgy, hogy mindenki lássa, és ő is lásson
mindenkit
Fontos, hogy a
gyakorlatok ismertetésekor, illetve a kiindulóhelyzetek elrendelésekor a
fegyelmet, figyelmet követeljük meg, míg a gyakorlatok végrehajtásakor
engedhetjük a kötetlenebb, szabadabb gyakorlást. Ez legtöbbször hangoskodással,
nevetgéléssel jár, ezért célszerű a síp használata.
Ügyelni kell azon
gyakorlatok ismertetésekor, amelyeknél a tanulók egymással szemben, vagy háttal
helyezkednek el és balra, vagy jobbra történő, oldalirányú mozgást kell
végezniük, mivel ami az egyiknek balra, a másiknak jobbra van. Ilyenkor támpont
megjelölésével segíthetjük az egyöntetű végrehajtást, pl.: törzshajlítás a
bordásfal felé 3x.
Azoknál a
gyakorlatoknál, melyeknél a gyermekek szerepe különböző, vagy más mozgást
végeznek, szerepcserét kell alkalmazni. A szerepcsere nem jár együtt
helycserével, és törekedjünk arra, hogy minél rövidebb idő alatt történjen meg.
A páros és csoportos gyakorlatok alkalmazásakor iktassunk be küzdőgyakorlatokat, valamint emeléseket és hordásokat. (12. táblázat)