Skip navigation

Az erősítőhatás fogalma, megjelenési formái

Az erősítő hatásról akkor beszélünk, amikor egy izomcsoport egy külső ellenállással, illetve

erővel szemben erőt fejt ki, munkát végez, és ez a munka hozzájárulhat statikus vagy dinamikus erejének fejlesztéséhez. Az erősítő hatás lehet statikus és dinamikus.

  • Statikus erősítőhatás

Statikus erősítésről akkor beszélünk, amikor az izom,(belső erő) erőkifejtése révén egyensúlyban van a külső erővel, illetve ellenállással, így nem tud létrehozni mozgást. Az ilyen esetben az izom feszülése nő, de hossza az erőkifejtés alatt nem változik, az izom kontrakció típusa izometriás.

  • Dinamikus erősítőhatás, legyőző és fékező erőkifejtés

Dinamikus erősítésről akkor beszélhetünk, amikor az izom erőkifejtése elmozdulást hoz létre.

 Az izom legyőző erőkifejtési módjáról akkor beszélünk, amikor az izom megrövidülve, nagyobb erőt fejt ki, mint a külső erő illetve az általa mozgatott külső ellenállás, így hoz létre elmozdulást, (Pl.: hasonfekvésből emelkedés fekvőtámaszba, vagy karemelés oldalt magastartásba.))

 Az izom, fékező erőkiejtési módjáról akkor beszélünk, amikor az izom megnyúlva kisebb erőt fejt ki, így kényszerből, vagy akaratlagosan megengedi a külső erő érvényesülését, annak mozgató hatását, vagyis az erőkifejtésben résztvevő testrész elmozdulását,

(Pl. fekvőtámaszból ereszkedés hasonfekvésbe, vagy karleengedés mélytartásba.)