Skip navigation

Szaknyelv és rajzírás

A gimnasztikai gyakorlatok közlésének két legelfogadottabb formája a szakleírás, illetve a gyorsabb alkalmazást lehetővé tevő rajzírás. A gimnasztika szaknyelve egy sajátos fogalomrendszert, míg a rajzírás egy ugyancsak sajátos jelrendszert jelent. Mindkettő külön –külön is megállja a helyét, de ha nagyon pontos információkat akarunk adni, akkor együtt, egymással összhangban kell nézni őket.

A szaknyelv jelentősége 

Minden szakmának megvan a maga sajátos nyelvezete, szóhasználata, így természetes igény, hogy a sport és testnevelés területén dolgozó szakemberek mindennapos gyakorlatában is jelen legyen egy, a szakmára jellemző terminológia.

A gimnasztika, egy sportág-független gyakorlatrendszer, ugyanakkor minden sportágban alkalmazzák a mozgásrendszerét, így az egységesen használt gimnasztika szaknyelv ismerete alapvető követelmény a sportszakemberek kommunikációjában.

A szaknyelv alapelveinek ismertetése előtt feltételezzük, hogy a tartásos helyzeteket és a mozgásos elemeket már ismerik a hallgatók.(Derzsy 2004, Honfi 2011)