Mozgásábrázolás, gyakorlatábrázolás

• A gyakorlatábrázolást mindig a talajt jelző vonal megrajzolásával kezdjük. A vonal hosszát a gyakorlat „hossza” határozza meg. Azt a testrészt, amelyiket a talajvonalra vagy a talajvonal alá rajzoljuk, azt a talajon támaszkodónak tekintjük, amelyik testrészt a vonal fölé rajzoljuk, az a levegőben van.
• A gyakorlat ábrázolásához megrajzoljuk a gyakorlat kiinduló helyzetét.
• Megválasztjuk a szemléltetés szempontjából a legmegfelelőbb nézetet (elölnézet, oldalnézet, ritkábban hátulnézet), amelyben a gyakorlatban előforduló mozdulatok kiinduló és befejező helyzeteit ábrázoljuk. Az így lerajzolt testhelyzetek, a gyakorlatot leginkább jellemző mozgásfázisait, illetve mozgásütemeit jelentik. Ha egy gyakorlaton belül elől és oldalnézetben is ábrázolunk testhelyzeteket, ill. mozgásokat, az nem jelent fordulatot. A fordulatot, a talajvonal felett, a fordulat mértékétől függően, pl. „45”, „90”, „180”, „360” jelekkel ábrázoljuk és a vonatkozó két testhelyzet rajza között helyezzük el.
• Amennyiben a rajzból nem állapítható meg a jobb illetve bal végtag, úgy pluszjelet -„+”- rajzolunk a jobb láb illetve a jobb kar jelölésére. Ebből egyértelműen következik, hogy a jelöletlen végtag mindig a bal.
• A gyakorlat ütembeosztását a talajt jelző vonal alatt ábrázoljuk. Néhány kivételtől eltekintve, az első ütemszámot a második testhelyzet alá írjuk. Tehát nem a rajzok sorrendjét sorszámozzuk, hanem a mozgások sorrendjét. A gyakorlat kiindulóhelyzete ugyanis az első rajz.
• Abban az esetben, ha a gyakorlatban egy testhelyzet többször fordul elő, azt az esetek többségében, nem kell újra lerajzolni, hanem a mozgássorrend betartásával, az ütemeket elválasztó vessző elhelyezésével, a sorrendben következő ütemszámot a már megrajzolt testhelyzet alatt kell elhelyezni.
• Az egyes mozgásütemeket illetve mozgásütem csoportokat vesszővel választjuk el egymástól.
• A gyakorlatrajz olvasásakor, így egy testhelyzet alatt különböző számokat is találhatunk.
• A gyakorlat rajzírásakor a vesszőt ezért az ütemszám leírása után mindig ki kell tenni. Olvasáskor tehát a vessző után, a sorrendben következő ütemszám először jobbra keresendő, de ha olyan testhelyzetben fejeződik be a következő mozgás, amit már korábban egyszer lerajzoltunk úgy az olvasással visszafelé haladva, balra is megtalálhatjuk.
• Ahhoz, hogy egy gyakorlatot pontosan értelmezzünk, vagy egy gyakorlatot mindenki számára érthető módon lerajzoljunk, ismerni kell a rajzírás többi jelét is.

Honfi László: Gimnasztika elmélet, gyakorlat, módszertan, 112-120.
http://tamop412a.ttk.pte.hu/TSI/Honfi%20Laszlo%20-%20Gimnasztika/Gimnasztika.pdf