Testnevelés tantárgy-pedagógia I.
A hibajavítás általános szempontjai
- A hibákat célszerű sorrendben kell javítani.
- A testi épséget veszélyeztető hibákat kell elsősorban megelőznünk illetve javítanunk. Arra kell ügyelnünk, hogy mindenki lássa, hallja, ismerje meg a helyes végrehajtást és tudatosítsuk azt, valamint segítségadásnál vigyázzunk az elhelyezkedésünkre.
- A technikai illetve a helytelen kivitelezés hibáit fontossági sorrendben és egyszerre csak egy hibát javítsunk. A vezető műveletre illetve a meghatározó mozdulatra vonatkozó hiba kijavítása sokszor a kisebb hibák megszűnését is maga után vonja.
- Fontos a helyezkedésünk, hogy megfelelő távolságról, szögből végezzük a megfigyelést.
- A hibát először általánosságban, majd személy szerint javítsuk, de az utóbbit is mindenki okulására.
- A gyakorlás folyamatosságának biztosítása
- A gyakorlás folyamán folyamatos hibajavító közléseket alkalmazzunk, s ha csak lehet, a gyakorlás megszakítása nélkül végezzük azt.
- Az indokolatlan, állandó hibajavítás a foglalkozást vontatottá teszi, unalmat vált ki s idővel megszokottá válik, s nem érzik a gyerekek a hibajavítás fontosságát.
- A hibákat úgy javítsuk, hogy a mozgás helyes végrehajtására mutassunk rá.
- A hibák javítása ne maguknak a hibáknak, hanem a helyes végrehajtásnak kiemelésével történjék. Pl.: „Nyújtsátok ki a térdeteket!" vagy „Nyújtott térddel végezzétek a feladatot!"
- A nevelés céljának szem előtt tartása
- Hibajavításunkat át kell hatnia a gyermekek iránt érzett és tanúsított szeretetünknek.
- Megértéssel és a mozgástanulás természetes velejárójaként kell felfognunk a hibákat.
- Érezzék a gyerekek, hogy segíteni akarunk nekik. Óvakodjunk a gunyoros hangtól, s attól, hogy a kevésbé ügyes gyerekeket a többiek kinevessék.
- Különösen a gátlásos gyermekeket segítse, buzdítsa a pedagógus, juttassa sikerélményhez. Pl.: kisebb magasságot ugortasson vele; a kezét fogva, együtt ugorják át a magasságot.
- A gátlásoktól ebben a korban kell megszabadítani a gyermekeket az egyéni bánásmód elvét érvényesítve.